Részletes keresés

Idegtudományok

2023. ÁPRILIS 28.

Epilepsziás rohamok hiperglikémiás hiperozmoláris nonketotikus szindrómában

Az új keletű epilepsziás rohamok és a fokális status epilepticus (SE) olyan súlyos kórállapotok, amelyeket többek között életet veszélyeztető metabolikus eltérések is kiválthatnak. Ezek között szerepel a hyperglykaemiás hiperozmoláris nonketotikus szindróma (HHNS), amit jelentősen emelkedett vércukorszint, magas plazmaozmolaritás és legfeljebb enyhe ketoacidózis együttese jellemez.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Artéria chorioidea anterior lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyelések athetosisnál

DR. HULLAY József, DR. HABERLAND Katalin

A szerzők athetosisos betegeknél végzett a. ch. a. lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyeléseikről számolnak be. Tapasztalataikat a következőkben összegezik : 1. Három betegnél végzett 4. a. ch. a. lekötésből három esetben a műtétet hatásosnak találták. Műtét után a. ch. a. syndromát nem észleltek. 2. Mivel az a. ch. a. lekötés után, harmadik esetük és az irodalomban leírt sectios esetek alapján a pallidum lágyulás látszik legkövetkezetesebbnek, ezért az eredményt elsősorban a pallidum károsodásnak tulajdonítják, amely a kóros működés kiiktatásának elve alapján hat. 3. Boncolt esetük azt mutatja, hogy az eredménytelenség oka nemcsak az ér elégtelen elzárása lehet, hanem az anastomosis és a jó collateralis keringés is, amely a parenchyma károsodást az adott ér teljes elzárása esetén is kivédheti. 4. A lágyulás kiterjedése kiszámíthatatlan, mivel az előbbi tényezők mellett a beteg korától, az erek állapotától és az általános keringéstől függ. 5. Az a. ch. a. lekötés az extrapyramidalis mozgászavarok, a tónusfokozódás és az ebből szár- mazó akaratlagos mozgáskorlátozottság befolyásolására hatásos beavatkozásnak látszik, de a következmény és így az eredmény kiszámíthatatlansága erősen kisebbíti a technikailag egyszerű műtét értékét. Emellett felvetik, hogy a műtét a temporalis pólus esetleges sérülése, vagy kiterjedt lágyulás esetén az amygdala károsodása miatt epilepsia okozója lehet. 6. A harmadik esetben, mivel b. o. az a. ch. a. lekötés lényegében eredménytelen volt, j. o. az első medialis strialis ágat is coagulálták. Ennek a lágyulás létrejöttében és kiterjedésében szerepet tulajdonítanak. Arra a kérdésre, hogy a fenti ág kiiktatása bizonyos esetben indokolt lehet-e, egyenlőre választ adni nem tudnak.

HUN 1956;9(2)

Ideggyógyászati Szemle

2009. JANUÁR 20.

A konduktív nevelés gyermekneurológiai indikációja

BALOGH Erzsébet, KOZMA Ildikó

A konduktív nevelés a múlt század 40-es éveitől kifejlesztett módszer és rendszer, amely kemény tudományos bizonyítékok nélkül is jelenleg világszerte hungarikumként ismert eljárássá vált. A cerebralis paresis bizonyos esetekben (athetosis, ataxia) másképpen nem befolyásolható hatékonyan.

HUN 2009;62(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

Előzmények és epilepszia dyskineticus/dystoniás cerebralis paresisben

BALOGH Erzsébet, KOZMA Gyuláné, VARGÁNÉ Kiss Anna

A cerebralis paresis gyakorisága (1-3/1000) nem, de az athetosis prevalenciája csökkenni látszik. A közlemény 234, 1972–1992 között született, athetosisban szenvedő gyermeknél és fiatal felnőttnél foglalja össze az alacsony születési súly, az icterus, a perinatális hypoxia és/vagy a neonatalis konvulzió, valamint a későbbi epilepszia előfordulási gyakoriságát retrospektív feldolgozás alapján. A gyermekek Budapesten (n=149) és Londonban (n=85) részesültek konduktív nevelésben. A gyermekek többsége 2500 g feletti súllyal született. Hypoxiára utaló klinikai jeleket a budapestiek között 43,8%-ban, a londoni betegcsoportban 75,3%-ban találtak. Magicterus egy esetben sem igazolódott. Hypoxia és icterus együtt alig fordult elő. Az érett újszülöttek hosszú hypoxiás károsodása az alapja a későbbi epilepsziával (Budapesten 29,5%, Londonban 23,5%) vagy a nélkül megjelenő súlyos cerebralis paresisformának.

HUN 1997;50(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

Aminosav terhelések jelentősége és alkalmazási lehetőségei a neuropsychiatriában (II.)

BARACZKA Krisztina, DAJKA Klára, ÁR Gyula

A szerzők aminosavak peroralis adagolásával szerzett tapasztalataikat ismertetik. D,L Tryptophan, taurin és metionin terheléseket végeztek. Egészséges személyeket [5] és különböző idegrendszeri megbetegedéseket [24] vizsgáltak. A terheléses vizsgálatokat kiterjesztették ritkán előforduló kórképekre (Pickwick-szindróma, atipusos extrapyramidalis kórkép, Huntington-chorea, choreo-athetosis ... ). Ezekben az idegrendszeri megbetegedésekben az esetleges aminosav anyagcsere eltérések összefüggésben állhatnak a tisztázatlan metabolikus zavarral. Az irodalom alapján az aminosavak adagolása terápiás hatásokat is eredményezhet.

HUN 1978;31(04)