Erősödő privatizációs folyamatok
2013. JANUÁR 28.
2013. JANUÁR 28.
Szöveg nagyítása:
Úgy tűnik, a magánbiztosítók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az egészségügyi ágazat iránt, s számtalan magánellátók reménykedik egy tisztább, világosabb szabályrendszer megszületésében, a gazdasági környezet egyelőre nem kedvez a piacra lépésüknek, hiszen a magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk. Azonban a forráshiány, a romló hozzáférési mutatók egyre inkább lépéskényszerbe hozzák mind a politikát, mind az ágazati szereplőket. Erről beszéltek a Magánpraxis 2013 konferencia szakértői a múlt hét végén, a budapesti rendezvényen. A magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk, a tartós, sodródásos stagnálás növeli a migrációt, rontja a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát, élezi a társadalmi konfliktusokat, és erősíti a populizmust – fogallta össze előadásában dr. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanszékének vezetője. Ilyen helyzetben a gyengülő pozíciójú rétegek az államhoz fordulnak segítségért, amely a mostani kormány szándékai szerint hatékonyabb, keményebb, aktívabb szerepre készül. Az egészségügy- és a gazdaságpolitikát nagy kihívások elé állítja az orvostechnikai fejlődés – amely bár rendelkezésre áll, de nincsen rá pénz. A magyar gazdaságpolitika a forráskivonás terepének tekinti az egészségügyet, s míg felfogása a szégyenlős privatizáció irányába mutat, addig az egészségügyi szektorban, mint iparágban erősödni fognak a privatizációs folyamatok – jósolta Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy bár a kommunikációban gyakorta feltűnik az egészségügy, mint prioritás, az állam most az autói- és a gépipart részesíti előnyben. Óvatos érdeklődés A szakminisztereknek egy aktivista jogászkormánnyal kell megküzdeniük az állami forrásokért, a túl nagy minisztériumokban pedig a szervezeten belül zajlanak a konfliktusos ügyek, amelyek megoldása nem transzparens. Eközben a szűnni nem akaró „szabályozási düh” éppen a kis és középvállalkozói szektort – magánpraxisok, magánellátók – hozza nehéz helyzetbe. Az ország egyik fele napról-napra él, a biztosítói szakma ezért azokra koncentrál, akik rendelkeznek megtakarításokkal, hiszen ott nő az öngondoskodás igénye, így ez jó terep a magán egészségügyi ellátóknak is. Azt mind többen belátják, ingyenes egészségügy, amely mindenkinek mindent biztosít: nincs, ám a mai politikai klíma a kérdés kibeszélésének sem kedvez. Így a biztosítók ugyan érdeklődnek az egészségügyi ágazat iránt, de szabályozás hiányosságai miatt egyelőre óvatosak, rendszerszervezési és fenntartási feladatokat nem vennének át. Valódi reform kéne A hazai ellátási rendszer még mindig sokkal jobb, mint amelyet a rendelkezésre álló forrásokból elbírnánk – mondta Prof. dr. Banai János, a Honvéd Kórház Gasztroenterológiai osztályának vezető főorvosa, aki szerint sokakban még az a felfogás él, hogy a gondoskodó állam nem vár el különösebb teljesítményt az egyéntől, aki dohányozhat, drogozhat, az egészségügy feladata, hogy meggyógyítsa, ha ebbe belebetegszik, s mindezt egyre magasabb színvonalon és minél gyorsabban. Valódi reform kéne, ami azonban a professzor szerint csak diktatórikus módszerekkel, vagy gazdasági kényszer hatására vihető végbe, ám pénz nélkül végrehajthatatlan. Ha pedig a gazdasági növekedésre nincs lehetőség, akkor a javak elosztásának kell megváltoznia, de a szolidaritási elv nem csorbulhat, az ellátás alapszinten nem válhat szét gazdagok és szegények ellátására. A gyógyításban szükséges a klasszikus emberi értékek megtartása. Ki, mit fizessen? A súlyos betegek gyógyítása, a jelentős kockázatokat hordozó ellátások elvégzése nem a magánszektorba valók, azonban az helytelen gyakorlat lenne, hogy a drága eljárásokért az OEP, míg az olcsókért a magánbiztosító álljon helyt, ám a biztosítási típusú betegellátáshoz nem biztosítottak a betegutak, az ehhez szükséges minőségbiztosítási rendszerek szintén nem adottak sem az állami, sem a magánszektorban. Nem helyeselte a főorvos az innovatív szerek háttérbe szorítását sem, ahogy a generikus készítmények között is óriási különbségek vannak, „mi pedig nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy a rosszabbat vegyük meg”. A több millió forintos gyógyszerek, a biológiai terápiák költségeivel nem tudunk megbirkózni, így az indikációk szűkítésével és a magánbiztosítások bevonásával kellene orvosolni a helyzetet Banai János szerint. A szabadon választott legjobb orvos, a lehető legjobb technika, a várólista megkerülése – sorolt fel néhányat dr. Merkely Béla, a SE kardiológiai Központjának igazgatója azok közül, amelyekért az emberek többsége hajlandó fizetni is. A professzor szerint ezek mellett a magas gyógyszerköltségek csökkenése és a rehabilitáció is a kiegészítő biztosítások terepe lehet, amelyekre lakossági igény is mutatkozik. Úgy vélte, a köz- és a magánfinanszírozásnak egyszerre kell megjelennie az intézményekben, ez nem csak a méretgazdaságos működést, de a humán erőforrás megtartását is szolgálná a kórházakban. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-01-28
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A Covid-19-járvány nem tudta megtörni a magánegészségügyi ellátást, sőt, talán eddig még nem látott iramban indult fejlődésnek. A nagyobb magánegészségügyi ellátók közel 50 százalékkal növelték árbevételüket az elmúlt években. Az emberek – úgy tűnik – mind inkább hajlandók költeni az egészségükre, miután fogy a bizalom az állami ellátás felé, a bizalom az unióban nálunk a legrosszabb.
Hírvilág
Keveset vállal az egészségügy finanszírozásából az állam, ezért egyre nagyobb az öngondoskodás jelentősége
PharmaPraxis
Ötezer forintot sem tudna kifizetni a többség magánbiztosításra
Hírvilág
Készül a program: az egészségben eltöltött évek számát növelnék
Egy közös nap az orvosszakma méltóságát megtartva, ám nem elhallgatva a magánpraxis piaci kényszerét, a működés és növekedés zálogát az üzletileg sikeres megoldásokért, hogy a magánegészségügy egyet jelentsen az orvosokhoz és szakmához méltó feltételekkel és a páciensbarát megoldásokkal.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás