A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

A napokban valamennyi állami egészségügyi intézmény levelet kapott (lásd alább) az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjétől, amelyben bejelentik, hogy az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály idén folyamatosan ellenőrzi „az egészségügyi dolgozói és a beteg jelenlétet az egészségügyi intézményekben és szolgáltatóknál.” A tavaly év végén módosított OKFŐ-utasítás szerint mobil ellenőri egységeket hoznak létre, amelyek a hét bármely napján, tehát munkaszüneti napokon és a nap bármely órájában az egészségügyi intézmény bármelyik részlegén megjelenhetnek, igazoltathatják a személyzetet, belenézhetnek az egészségügyi dokumentációba és arról másolatot is készíthetnek. A Válasz Online cikke szerint elképzelhető, hogy a levélben hivatkozott társhatóságok rendelkeznek ilyen joggal, például az egészségbiztosító embereit vagy a rendőrséget is bevonják a vizsgálatba, és ők kérik el a biztosított személyi okmányait. Mindenesetre egészen furcsa jeleneteket idézne elő, ha az OKFŐ és a társhatóságok revizorcsapata sorra igazoltatgatni kezdené, az akár több száz ágyas kórházak betegágyaiban fekvőket.

A kommandózás el is kezdődött 

Információink szerint voltak már a Honvéd Kórházban, a Szent János Kórházban, Gyöngyösön, Egerben, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban, ahová hajnali három órakor érkeztek, a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházba pedig reggel 7-kor. A belépéskor a portán elkérik a bejelentkezéseket, majd egy checklist alapján végigmennek az osztályokon: megnézik a jelenléti íveket, benyitnak a kórtermekbe, megszámolják a betegeket, benéznek a vizsgálókba, hogyan használják, vagy használják-e egyáltalán az eszközöket, például a képalkotókat. 

„Patyomkin-művelet”

Egy általunk megkérdezett szakértő, korábbi egészségügyi vezető, aki még nemrégiben is részt vett az egészségügy kormányzati megújításban, tanácsadóként egyszerűen „Patyomkin-műveletnek” nevezte az új ellenőrzési gyakorlatot, ami legfeljebb a megfélemlítésre jó. Nem mellesleg az amúgy is a végletekig kihajtott egészségügyben dolgozók megítéléséről üzen rosszat.

„Mintha feltételezhetően lógnának és csalnának. Hogyha problémát jelent, hogy korábban engedik haza, mint ahogy azt jelentik, talán felül kellene vizsgálni az alsó határnapokat, valóban indokolt-e egy-egy beavatkozás után annyi ideig bent tartani egy beteget, amit sokszor csak azért tesznek, hogy megkapják a finanszírozást. Mondjuk egy protézisműtét után egy magánintézményből másnap hazamehet a beteg, ami lehet, hogy túl gyors, de szövődmények nélküli esetben semmiképpen nem indokolt 5-6 napot a kórházban fektetni” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.

Vannak, akik ugyanakkor nem látnak semmi kivetnivalót az eljárásban. Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint például legalább világosan kiderül, ki, mikor és mennyit dolgozik. Az orvosok és szakdolgozók érdekvédőinek viszont nem is ezzel, hanem a módszerrel kapcsolatban vannak súlyos aggályaik.

A mi „munkadarabjaink” emberek, nem tárgyak

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) először egy rövid közleményben reagált, melyben azt írják: „A MOSZ elkötelezett a transzparensen működő egészségügy irányába. Ebbe beletartozik az is, hogy a munkáltató gyakorolja a jogát a munkaidőkeret betartásának ellenőrzésére. Ugyanakkor hibásnak tartjuk azt az interpretációt, hogy az egészségügy teljesítménye az orvosok, egészségügyi dolgozók ’maszekolása’ miatt romlik. A tény az, hogy az egészségügy eddig is csak a dolgozók önkizsigerelése révén volt működőképes. A rendszer évtizedes megoldatlan és részben megoldott problémái egyre inkább megmutatkoznak. Hisszük, hogy egy átfogó, alapos és elfogulatlan ellenőrzés – általánosságban – a munkaórahiányok helyett jelenleg is túlórákat dokumentálna.”

„A módszert ugyan elfogadhatatlannak tartjuk, de munkavállalók vagyunk, ha a munkáltató, az OKFŐ így tartja helyesnek, nem tehetünk mást, tűrjük, bár nagyon megalázó” – mondta lapunknak dr. Rajháthy Beatrix, a MOSZ alelnöke.  „Biztosak vagyunk benne, hogy kiderül, mennyivel többet dolgoznak az orvosaink. Az OKFŐ által megküldött tájékoztatás egyrészt nem írja, hogy az ellenőröknek egészségügyi végzettségűnek kell lennie, tehát felismerhetik-e, hogy milyen ellátási helyzetbe érkeztek, azt viszont igen, hogy »az egészségügyi intézmények és szolgáltatók működését a lehető legkisebb ideig zavarják meg«. Tehát eszerint jogszerű és magától értetődő, hogy megzavarják az ellátást. Kié a felelősség, ha bármi történik, mert egyszer csak az ellátás közben benyit valaki?” – folytatta az alelnök. „Teljesen abszurd és tökéletesen semmibe veszi a betegek érdekeit és emberi méltóságát. Gondoljuk csak el, hogy épp egy beavatkozás zajlik és akkor benyit az ellenőr, hogy csak körbe nézne, de ne zavartassa magát senki... Az ellenőrzés idején nyilván nem lehet az ellátást folytatni. Mi van, ha az ellenőrzés késlelteti az ellátást (hiszen számos beavatkozás csak rövid időablakban lehet eredményes), ės emiatt a beteget egészségkárosodás éri? Az ellenőrzés jogszerű, még alkalmatlan időben és felső határ nélküli időtartamban végezve is előzetesen jogszerűnek van deklarálva. Kitől kap majd a beteg kártalanítást? Mi van, ha mondjuk egy kismama épp először teszi mellére újszülöttjét és akkor nyitnak rá, hogy ott van-e? Elveszett az első óra sorsdöntő intimitása, de az ellenőrzés jogszerű volt, tehát sérelméért nem kaphat semmiféle elégtételt. 

A mi ’munkadarabjaink’ emberek, nem tárgyak. Betegek, és emiatt fokozottan kiszolgáltatottak, emberi méltóságukat tiszteletben tartani minden egészségügyi ellátás és eljárás során kiemelt feladat. Vajon hogyan gondolhatja bárki is, hogy joga van belépni egy másik ember intimszférájába, hogy legesendőbb és legkiszolgáltatottabb helyzetében ellenőrizze, ott van-e, ahol a ’leltár szerint’ lennie kell? 

Az, hogy a rendeléseken gyakoriak a telefonok, hogy vajon felvesszük-e, ott vagyunk-e már, megszoktuk, de itt már a betegek jogairól van szó” – tette hozzá dr. Rajháthy Beatrix felháborodva.

A MOSZ álláspontját erősíti dr. Ábrahám László ügyvéd, egyészségügyi szakjogász is. „A gyógyítás diszkréciója szenved csorbát, a beteg személyiségi joga sérül, ha bárki ilyen helyzetben rájuk nyit. Ilyet eddig senki sem mert megtenni. Amikor a beteg belép egy egészségügyi intézménybe, ott azonnal életbe lép az adatvédelem. Ő úgy megy be a rendelőbe, a vizsgálóba, a műtőbe, hogy annak az orvosnak tárja fel a problémáját, akiben megbízik, és ez csakis kettőjükre tartozik. Arra volt már precedens, hogy a főigazgató üzent az orvosnak, hogyha befejezte az ellátást, jöjjön az irodába, mondjuk, ha ad absurdum gyanú merült fel, hogy ittas, de még akkor sem zavarta volna meg senki ezt a nagyon érzékeny, bizalmas helyzetet" – fogalmazott az eLitMednek a szakember.

A szakdolgozók lényegesen többet dolgoznak, mint amennyit papíron elszámolnak nekik

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy így legalább kiderül a jelenlegi törvénytelen helyzet. „Reméljük, akkor kifizetik azokat a többletmunkákat, amit a betegek átadása miatt ott töltenek az ágy melletti munkakörökben az ápolók, mivel a pihenőidő része a munkaidőnek, de csak azok tudják igénybe venni, akik 8 órás munkarendben vannak. Aki 12 órázik, rendre 20-30 perccel többet dolgozik, amit nem fizetnek ki, és szabadidőt sem kapnak helyette a dolgozók. A jelenléti ív meg hamisított, mert nem a tényleges érkezés, távozás van rajta. Erre tettem már javaslatot Takács Péternek [egészségügyi államtitkár – a szerk.], mivel a jelenlegi gyakorlat törvényellenes. A legtöbb helyen a dolgozók nem azokat a kezdési és befejezési időket írják be, ami a tényleges. Ezen kellene változtatni, mivel a kezdési és befejezési idő része a munkaidőnek a törvény szerint” – mondta lapunknak a szakszervezeti elnök.

Kérdés persze, hogy a váratlan „rajtaütés”, ami a mostani razzia lényege, miként mutatná meg, valójában mennyi időt töltött bent mondjuk aznap a munkavállaló?

Dr. Kunetz Zsombor szakorvos, egészségügyi elemző, blogger sem ment el szó nélkül a történtek mellett. Ahogy legfrissebb posztjában fogalmaz: „Létrejött az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálati Főosztály, röviden Szolgálat. Már a neve is gyönyörű, mintha 1967-ben hozták volna létre a KGB valamiféle alszervezeteként. 

Ennek a Szolgálatnak a feladata lesz az egészségügyi intézményekben, hogy az egészségügyi dolgozók és a beteg jelenlétet vizsgálja. Ez utóbbit így nehéz értelmezni, gondolom nem kap majd a beteg rétest este, ha igazolatlanul meggyógyult, vagy esetleg kéretlenül betoppan, mert beteg.

Azt mellesleg egyáltalán nem tartom botrányos dolognak, hogy a munkáltató ellenőrzi a munkavállaló munkaidejét. Ez tök rendben van. Azt meg nagyon remélem, hogy az eddig nem kifizetett túlórák kérdése is megnyugtatóan rendeződni fog. Egyébként az meglehetősen szégyenletes, hogy az Egészségügyi Államtitkárság Excel bajnoka eddigi regnálása alatt még nem jött arra rá, hogy nem azért nincsen bizonyos helyeken ellátás, mert lógnak az ott dolgozók, hanem például azért, mert NINCS szakorvos/ápoló a környéken sem, vagy mert egyszerűen NEM éri meg a kórháznak/szakrendelőnek mondjuk a műtőt sem kinyitnia, hiszen a beavatkozásokat még a már említett 1967-es áron képzelik el finanszírozni! Itt jelezném az elvtársaknak, hogy a kenyér ára sem 2.50 forint.”