Hogyan osztályozzuk az intenzív ellátásra szoruló betegeket?
2020. MÁRCIUS 23.
2020. MÁRCIUS 23.
Szöveg nagyítása:
Újabban számítógépes programok is segíthetik az orvosokat, hogy mikor helyezzenek át intenzív ellátásra betegeket és ott meddig folytassák a kezelésüket, ami jelentős segítség a koronavírus járvány következtében előállt szükséghelyzetben. Miután Olaszországban tömeges igény merült fel a koronavírus fertőzött betegek életmentő intenzív kezelésére, ezt a lehetőséget az USA-ban is figyelembe kell venni. Ezért egy orvosokból és matematikusokból álló kutatócsoport közvetlenül a betegágynál alkalmazható orvosi döntéseket támogató számítógépes programot készített. A program fejlesztői fő célfeladatként a halálozási arány csökkentését jelölték meg. Első lépésként a hagyományos, tapasztalati döntéseket elemezték, majd azokat összevetették az általuk elkészített különböző matematikai modellekkel. Általánosságban megállapítható, hogy a kórházba érkezés sorrendjének elsődleges elve, amelyet Kínában Wuhan tartományban alkalmaztak, nem a legkedvezőbb stratégia a helyzet kezelésére, ráadásul a helyszíni tapasztalatok alapján jelentősen hozzájárult a járvány kezdeti nagyarányú halálozásához. Másfelől az sem elfogadható döntés, hogy üres ágyakat tartsanak fenn a várhatóan beérkező súlyos eseteknek, és közben kevésbé súlyos, de intenzív terápiát igénylő betegek maradjanak megfelelő ellátás nélkül. Ennek azonban a fordított esete is igaz lehet, amennyiben olyan betegek foglalják el napokon keresztül az intenzív ágyakat, akiknek minimális az esélye a felépülésre. Az ilyen esetek kivétel nélkül személyes döntéseket igényelnek a terminális ellátásra való áttérés miatt, amelyekből a szubjektív elemek kiszűrésére csak a matematikai modellek adhatnak segítséget. Másfelől az is jelentős segítség a modellek alkalmazása kapcsán, hogy ilyen módszerrel közelebb lehet hozni egymáshoz az intenzív betegágyak mellett dolgozó orvosok szemléletét és a kórházi menedzsment stratégiai gondolkodását. Mindennek ellenére nagyon is fokozott óvatossággal kell az egész kérdéskört kezelni, ugyanis a koronavírus járvány kapcsán még nem állnak rendelkezésre a betegek túlélési esélyeivel kapcsolatos statisztikai bizonyítékok. Következésképpen pontos halálozási adatok sem számíthatók, amelyek nélkül felelősségteljes matematikai modellek sem készíthetők. Eredeti közlemény: Daley J.: How to Triage Patients Who Need Intensive Care. Scientific American 2020, March, 22. Szemlézte: Balázs Péter dr. A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
COVID-19
Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?
Egészségpolitika
A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás