Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 172

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Mesterséges intelligencia alapú országos döntéstámogató rendszer bevezetése a hazai stroke-ellátás javítására

SZIKORA István, MAGYAR Bence, TÉGLÁS Sándor, SZUDI Gábor, SZALMÁS Orsolya, CZENCZ Máté, KONDOR Máté, POZSÁR Kinga, NARDAI Sándor, ERÔSS Lóránd, ÓVÁRY Csaba, HORVÁTH Krisztina, MOLNÁR Ferenc József, PÁPAI György, JANCSÓ Ádám, SZABÓ Zoltán, BENES Edvárd, CHADAIDE Zoltán

Ischaemiás stroke esetén a re­kanalizációs kezelés indikációja képalkotó vizsgálatokon alapul. Az időveszteség minimalizálása érdekében mes­ter­séges intelligenciával működő stroke képalkotó hálózatot (eStroke-hálózat) alakítottunk ki.

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Peritonealis dialízis a gyakorlatban – a klinikai nefrológus szempontjai nem csak nefrológusoknak

DOLGOS Szilveszter, SALLAI Erika, DETRICH Kata, SZLOVÁK Edina, VÁRADY Tímea, MÁCSAI Emília

A vesepótló kezelésre szoruló betegek számának növekedésével a peritonealis dialízist (PD) igénylő betegek száma is növekszik. A hasi dialízis valójában egy effektív és jól tolerálható vesepótló kezelés a vesebetegségek széles spektrumában, az életkortól függetlenül, akár idős betegek számára is. A PD költséghatékonyabb dialízismódszer és a reziduális vesefunkció megőrzésében is jelentősebb szerepe van a hemodialízishez képest.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Gyógyszer-interakciók időskorban, a kombinált gyógyszeres kezelés kihívásai, Beers-lista

RIBA Pál, GÖRBE Anikó, FERDINANDY Péter

Az evidencián alapuló orvoslás alapvető és gyakran alkalmazott módszerei közé tartozik a számos kihívást rejtő gyógyszeres te­rápia. A betegek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Sőt, a nem­­kívánatos hatások kialakulásának va­ló­szí­­­nű­sége sem ugyanaz mindenkinél. A vál­­to­zások egyik oka a kor előrehaladása. Változik a testfelépítés, különböző betegségek jelennek meg, változik a gyógyszerek farmakodinámiája, farmakokinetikája, rom­lanak a beteg kompenzációs mechanizmusai, kognitív képességei, gyengülhet az im­munrendszer, és csökken a beteg te­rá­pia­hűsége. Mindezeket figyelembe véve, a gyógyszeres kezelés komplex megközelítést igényel, amely megköveteli a szoros együtt­működést az orvos, a gyógyszerész és a be­teg, vagy annak hozzátartozója ré­széről. A szoros utánkövetés, az egyedi gyógyszerelés, a részletes, írásos gyógy­szer­szedési utasítások javítják a beteg te­rá­piahűségét. Idős betegeknél, főként a multimorbiditások miatt, gyakori a többféle gyógy­szer együttes rendelése. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a köztük lévő interakciókkal, ismerjük ezek leíró forrásait (pél­­dául Beers-lista). A megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához ma már szoftveres segítség is igénybe vehető. A kezelés op­timalizálása érdekében lényeges a meg­figyelt kedvezőtlen hatások jelentése a ha­tóság részére, ugyanis így az új ismeret be­épülhet a gyógyszerek alkalma­zási elő­írá­sába.   

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 27.

Rehabilitációs Ambulanciát hoztak létre a Szemészeti Klinikán

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Rehabilitációs Ambulanciát hozott létre az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinika és a látássérült személyek Dél-Alföldi Rehabilitációs Központja. A két intézmény együttműködésének célja a látássérültek életminőségének javítása, társadalmi elszigetelődésének csökkentése.

PharmaPraxis

2024. ÁPRILIS 22.

Lecsapott a gyógyszeripar a magyar kutatók fejlesztésére

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az ELTE kutatóinak 2023-ban Innovációs Díjat is elnyerő, a korábbiaknál jóval pontosabb fehérjeszerkezet-meghatározó módszerét fogják alkalmazni.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A lipidanyagcsere eltéréseinek vizsgálata felnőtt hypertoniás betegek esetén adatbányászati módszerrel

KOVÁCS Beáta, NÉMETH Ákos, DARÓCZY Bálint, KARÁNYI Zsolt, MARODA László, DIÓSZEGI Ágnes, PÁLL Dénes, HARANGI Mariann

A hypertonia és a hyperlipidaemia együttes előfordulása gyakori, és közös jelenlétük fokozza a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Célul tűztük ki a lipidanyagcsere eltéréseinek vizsgálatát és annak összefüggését a testtömegindexszel egy nagyméretű, felnőtt hypertoniás betegpopuláción adatbányászati módszerek alkalmazásával. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában kezelt 18 év feletti betegek adatait értékeltük egy 20 éves vizsgálati időszakban.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

Nővér

2023. DECEMBER 18.

Várandósok tápláltsági állapotának vizsgálata a várandósság előtt és után

HULMAN Anita, VARGA Katalin, KECZELI Viola, TISZA Boglárka, PAKAI Annamária

Kutatásunk során összehasonlítottuk az országos táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálatok eredményeivel a magyar nők várandósság előtti testtömegindexét.

A keresztmetszeti vizsgálatot 2020. január 1. és 2020. augusztus 1. között végeztük. A nem véletlenszerű, célirányos, szakértői mintaválasztás során a célcsoportba várandósok vagy a legalább egy kiskorú gyermeket nevelő édesanyák kerültek be (N=1423). Kizárási kritériumnak számított a kötelező kérdések kihagyása. Felmérésünk online formában, önkitöltős kérdőívvel, anonim módon történt. A kérdőívben szociodemográfiai, antropometriai, várandóssággal és táplálkozással kapcsolatos kérdéseket alkalmaztunk. Az adatokat IBM SPSS 25.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikával, gyakoriságtáblák készítésével elemeztük.

A normális testtömegindex csak a 20 év alatti korosztályra jellemző (21 kg/m2). A 20 évnél idősebbek legnagyobb arányban túlsúlyosak voltak (>25 kg/m2). Minden negyedik várandós (43,4%) és minden harmadik (33%) anya arról számolt be, hogy egyáltalán nem zavarja a testtömegtöbblet. 

A testtömegindex alapján a magyar nők már a várandósságot megelőzően túlsúlyosak, ami fokozott egészségi és anyagi teherrel jár. 

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Digitalizáció az egészségügyben: a 65 éven felüli betegek és orvosok digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásai, attitűdjei és igényei Magyarországon

BOROS Julianna, GIRASEK Edmond, DÖBRÖSSY Bence, GYÔRFFY Zsuzsanna

A digitális egészségügy fejlődése az utóbbi években jelentősen felgyorsult, de sok esetben éppen a leginkább rászorultak, köztük a 65 éven felüliek maradnak ki a legfejlettebb digitális technológia alkalmazásából. Feltáró jellegű kutatásunk során a felnőtt magyar lakosságra vonatkozó országos, reprezentatív kérdőíves betegfelmérés 2021 őszén készült, a válaszadók közül 428-an tartoztak a 65 éven felüli korosztályba.