Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 10

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az életvégi spiritualitás hatása az életminőségre – Scoping review

SIPÔCZ Diána Gizella, TÓTH Pál Péter, HEGEDÛS Katalin

A halál közeledtével a betegek számos nehézséggel küzdenek, szembesülnek saját mulandóságukkal, az életük végérvényes elvesztésével. A haldoklók multidimenzionális szükségletei közül az életvégi spiritualitás a tudományos kutatásokban egyre nagyobb figyelmet kapott az elmúlt évtizedekben. A tanulmány célja a releváns szakirodalom tükrében az életvégi spiritualitás életminőségre gyakorolt hatásának feltérképezése és a kutatások szempontjából kulcsfontosságú fogalmak definiálási, mérési lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása.

Ökológia

2023. NOVEMBER 20.

A globális környezeti változások az emberi egészséget is veszélyeztetik

A napjainkban zajló globális környezeti változások közvetlen és közvetett módokon egyaránt fenyegetik az emberi egészséget. Hogy pontosan milyen változások hogyan, arról az Environment International szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Current and future threats to human health in the Anthropocene címmel.

Ökológia

2023. SZEPTEMBER 01.

Hogyan hatnak a fiatalok egészségére a mélyebb természetélmények?

A természeti környezetben töltött idő sokat hozzátesz az emberi élethez. Egy, a Health & Place szakfolyóiratban megjelent tanulmány arra kereste a választ, hogy milyen kedvező hatásokat gyakorolnak a természetélmények a fiatalokra.

Ökológia

2023. ÁPRILIS 26.

Nem csak a szakértők szava számít, amikor az egészség és a környezet kapcsolata a kérdés

Az elmúlt években egyre szélesebb körben került elő az Egy Egészség (One Health) koncepció, amely a nem emberi élőlények, ökológiai rendszerek és emberek egészségének egységét hangsúlyozza. Azonban egy kulcsfogalom, a reziliencia keretezésének problémája komoly akadályt jelent mind a kutatók, mind a gyakorlatban érintettek számára, amikor az alkalmazásról van szó.

Ökológia

2022. NOVEMBER 04.

Helyi élelmiszerrendszerek rezilienciája és kapcsolat az élelmiszer-biztonsággal a Covid-19 és más sokkok tükrében

A járványok okozta hatásokon kívül számos más külső sokk, stresszor befolyásolhatja az élelmiszerrendszerek működését: időjárással összefüggő, gazdasági, politikai, társadalmi tényezők egyaránt. A Covid-19 első időszakában a rendelkezésre álló források alapján a személyes veszteségeken, a szerettek elvesztésén túl a legnagyobb hatással a lezárások, mobilitási korlátozások jártak – azaz nem a vírus maga (megfertőződés, betegség vagy halál), hanem a vírusra adott válaszok jártak nagyléptékű következményekkel.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A szégyen mint medicinális jelenség

KELEMEN Gábor

A szerző új szempontokat javasol a medicinában a 21. századra megváltozott problémaként jelentkező szégyen leírásához, megértéséhez és kezeléséhez. Áttekintést nyújt a szégyen jelenségvilágáról és röviden összefoglalja a vonatkozó empirikus pszichológiai, neurobiológiai, valamint csecsemőmegfigyelési eredményeket. Kitér azokra a zavarokra, melyek kialakulásában a szégyen központi szerepet játszik.

Ökológia

2021. AUGUSZTUS 24.

Egyenlőtlen újraerdősülés a neotropikus és az ázsiai-csendes-óceáni térségben a „kolumbiai csere” hatására

A tizenötödik századi európai hódítások nagyban hozzájárultak az emberi bioszféra-átalakításhoz. Új mezőgazdasági gyakorlatok, fajták, technológiák, sőt világnézetek terjedtek el világszerte, a kontinensek összekapcsolása, összekapcsolódása pedig utat nyitott mindenféle élőlénynek, illetve vírusoknak is. A hódítók szándékos népirtásai és az őslakosokra nézve gyakran halálos új betegségek a helyi lakosság drámai csökkenését okozták. A Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent cikk (Non-uniform tropical forest responses to the ‘Columbian Exchange’ in the Neotropics and Asia-Pacific) a népességcsökkenés hatására bekövetkező újraerdősülés területi összefüggéseit, és a különbségek mögött húzódó okokat vizsgálja. A kolumbiai csere (Columbian Exchange) az 1492 utáni spanyol és portugál hódításokat jelöli.

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

EMDR-terápia az onkológiai páciensek kezelésében

HAVELKA Judit

Egy olyan, életet veszélyeztető betegség diagnózisa és kezelése, mint a rák, nagymértékű fizikai és pszichológiai stressznek teszi ki a betegeket, és a legtöbb ember számára traumatikus élményt jelenthet, amelynek következtében kialakuló tünetegyüttes a poszttraumás stressz zavar (PTSD). Az életveszélyes betegségnek való kitettség traumatikus élményt jelenthet, amely onkológiai PTSD kialakulásához vezethet. A megélt traumatikus élmény okozta stressz hatására a neurobiológiai rendszerek abnormális adaptációja következik be, ezenkívül gyakran olyan speciális egyéni faktorok is szerepet játszanak a PTSD-tünetek kialakulásában, mint a korábbi traumák, illetve negatív életesemények. Az onkológia olyan szakterülete a gyógyításnak, ahol nagy szükség van pszichológiai eszközökre, amelyekkel a rákkal kapcsolatos stresszorokat kezelni lehet. A szemmozgásokkal való deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR-) terápia ebben nagy segítséget jelenthet, mivel az adaptív információ újrafeldolgozása elősegítheti a veleszületett öngyógyító képesség kiváltását és az immunrendszer természetes gyógyulási folyamatát. Az onkológiai betegekkel végzett EMDR-terápiás beavatkozás célja a pszichés egyensúly helyreállítása, a rezilienciatényezők megerősítése és a betegséggel kapcsolatos traumatikus élmények feldolgozásának lehetővé tétele.

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Traumatikus életesemények és evészavarok kapcsolata – terápiás lehetőségek

KOVÁCS-TÓTH Beáta, TÚRY Ferenc

Az evészavarok (főleg a bulimia nervosa és a falászavar) etiológiájában fontos szerepet játszanak a traumatikus előzmények (szexuális, fizikai, érzelmi abúzus, elhanyagolás). A traumatizáció súlyos következményekkel jár, melyeket a megrázkódtatás egyes paraméterei, valamint egyéb rizikó- és protektív tényezők, továbbá a traumát átélt személy rezilienciája is befolyásol. A következmények számos pszichés és szomatikus megbetegedéshez vezethetnek, valamint az életút során bármikor bekövetkező reviktimizációt is okozhatnak. A traumatikus előzményekre vonatkozó adatok feltárása lényeges az evészavarok esetében is. Amennyiben az evészavar hátterében traumás események explorálhatóak, akkor a terápia során az evészavarok tekintetében a specifikus terápiás elemek mellett a traumaterápiákra vonatkozó általános irányelvek a követendőek. A biztonságot jelentő terápiás kapcsolat alapvető. A terápiás lehetőségek széles körűek, a pszichodinamikus megközelítések mellett a kognitív viselkedésterápiára épülő újabb módszerek is ajánlottak, mint a dialektikus viselkedésterápia, vagy az integratív kognitív-analitikus terápia. A hipnoterápia alkalmazása is hasznos lehet.

Gondolat

2015. ÁPRILIS 29.

SeriousFun-táborok növelik a rezilienciát

Az értékelés megmutatja, hogy a SeriousFun-táborokban megfigyelhető dinamizmusok – például az új barátságok, a támogató közösség, a javuló társas készségek – mind növelik a táborozók ellenálló képességét, komoly pszichológiai és szociális segítséget biztosítanak a gyerekeknek, amely növeli a rezilienciát és ezzel segíti őket a betegségükkel szembeni küzdelemben.