Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 14

Ökológia

2022. JÚLIUS 25.

A zöldterületek kedvező egészségügyi hatásai

A zöldterületeknek széles körű pozitív hatásai vannak az emberi egészségre. Szignifikánsnak bizonyult a pulzus, a diasztolés vérnyomás, a HDL-koleszterinre gyakorolt kedvező hatás, továbbá szignifikánsan javult például a szívfrekvencia-változékonyság (heart rate variability). A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM), a mortalitás (all-cause mortality), a cardiovascularis eredetű mortalitás is javul a zöldterületeknek köszönhetően, ahogy a terhességek kimenetele terén a koraszülés kevésbé jellemző, a terhességek időtartama is előnyösebb. A tanulmányban vizsgált, de összehasonlítást nem lehetővé tevő publikációk mindemellett beszámoltak más kedvező hatásokról a rákkimenetelek, légzőrendszeri eredetű halálozás, alváshossz, különböző biomarkerek és neurológiai kimenetelek esetén is.

Gondolat

2022. ÁPRILIS 04.

A társas kapcsolatok kiemelt hatása az egészségre

Az ember a legközelebbi filogenetikus rokonaihoz (primáták) képest is ultratársas lény, számos, az emberre specifikus társas-kognitív képességgel rendelkezik, ez amiatt lehet, mert a társas kapcsolatok létfontosságúak a túléléséhez. (Ennek már a neurológiai korrelátumait is kezdik feltárni).

Gondolat

2022. MÁRCIUS 17.

A közeli interperszonális kapcsolatok hatása az egészségállapotra

A nem fertőző betegségek (non-communicable diseases) epidemiológiájából régóta ismert, hogy a támogató közeli, társas, interperszonális kapcsolatok pozitívan hatnak az egyén egészségállapotára. A konkrét hatásmechanizmus még részleteiben nem feltárt, ehhez további elméleti és kísérleti munkára van szükség. Pietromonaco és Collins az American Psychologist folyóiratban megjelent narratív összefoglaló közleményükben egy metaelméleti, tág, átfogó konceptuális keretet igyekszik felvázolni, mely a hatásmechanizmus feltárás segítheti.

Hypertonia és Nephrologia

2020. SZEPTEMBER 30.

A hypertoniabetegség nem gyógyszeres kezelése és cardiovascularis rizikócsökkentés a praxisközösségekben

MOHOS András, KOZMA Anna, MARKÓ-KUCSERA Mária, MESTER Lajos

A hypertoniabetegség és a cardiovascularis megbetegedések kiemelt jelentőségű népegészségügyi problémát jelentenek. A kezelésükben a nem gyógyszeres terápiás lehetőségeknek önállóan vagy kiegészítésképpen minden esetben szerepük van, a betegek terápiahűsége kulcskérdés. Az alapellátás szerepe a gondozásban rendkívül fontos, a praxisközösségi modell révén új alapellátási szereplők (például: dietetikus, gyógytornász) bevonásával pedig a lehetőségek bővülnek. Az A Praxisközösség és a Marosmenti Praxisközösség működése során az egyéni egészségállapot-felmérésen részt vett, valamint a dietetika, illetve gyógytorna szolgáltatást igénybe vevő páciensek eredményeinek elemzése. A praxisközösség munkatársainak a működési modellel kapcsolatos attitűdjének felmérése. Az A Praxisközösségben 2409 fő, a Marosmenti Praxisközösségben 1826 fő vett részt egyéni egészségállapot-felmérésen. A résztvevők 14,6%-a és 19,9%-a volt 18 év alatti. A 18 év feletti résztvevők 58,9%-a és 60,7%-a volt nő. Gyógytorna szolgáltatást 1083 és 232 páciens, dietetikát 147 és 187 fő vett igénybe. Az állapotfelmérések életkori megoszlása a hazai korfának megfelelő. A prevenciós szemlélet mellett a lakóhelyhez közeli egészségügyi ellátás szempontjai is előtérbe kerültek. A praxisközösségi koncepciót a páciensek örömmel fogadták, a gyógytorna nagyobb népszerűségnek örvend köreikben, mint a dietetika. A praxisközösségek valamennyi tagja pozitívan vélekedett a projektben folyó szakmai munkáról. Következtetések: A páciensek és az egészségügyi szakemberek részéről egyaránt igény van a praxisközösségi koncepcióra. Megfelelő monitoringrendszer kialakítása, valamint a hosszú távú, fenntartható működést biztosító feltételek kidolgozása nélkülözhetetlen a tartós, társadalmi szintű egészségnyereség eléréséhez.

Lege Artis Medicinae

2019. MÁJUS 20.

Fizikai inaktivitás és aktivitás. Cardiovascularis kár és haszon

KÉKES Ede, APOR Péter

A szerzők a világszerte érvényesülő elégtelen fizika'i aktivitás kérd'ésével foglalkoznak közleményükben, melyben elemzik kapcsolatát a cardiovascularis betegségekkel, valamint az általános mortalitással. Az in­ak­tivitási „világtérképen” látható, hogy a fi­zikai aktivitás (FA) hiánya nagyon gyakori a gazdaságilag fejlett országokban (amiben etnikai, regionális tényezők is szerepet játszanak), és ami nőknél szignifikánsan gyakoribb.

Ideggyógyászati Szemle

2018. MÁJUS 30.

[Különböző stádiumú idiopathiás Parkinson-kóros betegek gondozóinak egészségállapot-felmérése]

YAZAR Olgun Hülya, YAZAR Tamer, DEMIR Yancar Esra, CANKAYA Soner, ENGINYURT Özgür

[A vizsgálat célja az idiopathiás Parkinson-kór (IPD) különböző stádiumaiban szenvedő betegek gondozóinak mentális egészségi állapotának felmérése, és annak megvizsgálása volt, csökkenthető-e óvintézkedésekkel a gondozókra nehezedő teher.]

Egészségpolitika

2017. JÚNIUS 28.

Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Gondolat

2014. OKTÓBER 29.

Akaraterő újrafelfedezése

A szerzőpáros meglátása szerint a modern személyiségelméletek főleg strukturális mechanizmusokra épülnek, míg az akaraterő modellje „termodinamikai” szemléletű. Radikális felvetésük szerint az én-tudat is az önszabályozás érdekében jött létre, és az önszabályozás eszközeként érthető meg. Kifejtik, hogy az akaraterő okos és szisztematikus növelése jó beavatkozási pont lehet mind az egyén önfejlesztési kísérleteiben, mind pedig nevelési kérdésekben.

Egészségpolitika

2014. ÁPRILIS 29.

A súlyos betegségek kimenetelében jelentős különbségek Európában

A kórházi ellátást igénylő súlyos betegségek kimenetele jelentősen eltérő az egyes európai országokban, illetve azok területén belül is - ezt állítja az a tanulmány, amely hét európai ország egészségügyi rendszereinek teljesítményét értékelte. Az EuroHOPE (European Health Care Outcomes) kutatási projekt az akut miokardiális infarktus, az ischaemiás stroke, a csípőtáji törés, a mellrák és a nagyon alacsony születési súly illetve koraszülés esetében vizsgálta és vetette össze az egészségügyi rendszerek gyógyító tevékenységének eredményességét.