Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint meg kell teremteni a feltételeket a romák felemelkedéséhez, ennek részeként a kormányoknak munkahelyeket kell létrehozniuk. Az államtitkár a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) közös kezdeményezésében roma újságíróknak szervezett európai uniós és szakmai program szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a gazdasági válság kezeléséért az EU eddig is sokat tett, a foglalkoztatásban azonban még bőven van feladat. Mint kifejtette, a munkahelyteremtés mellett a romák lakhatási, egészségügyi és oktatási helyzetét is javítani kell. Győri Enikő felidézte: a tavalyi magyar soros EU-elnökség programjának fontos része volt az uniós roma keretstratégia megalkotása. Orbán Viktor a magyar elnökségi program bemutatásakor tavaly januárban azt mondta, a stratégia bebizonyíthatja, hogy az EU-nak "nemcsak esze van, hanem szíve is" - emlékeztetett. Mint hangsúlyozta, az EP "fontos szövetségese" volt Magyarországnak a stratégia szorgalmazásában, ez nagymértékben köszönhető Járóka Lívia (Fidesz) néppárti EP-képviselőnek. Az államtitkár kiemelte továbbá Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos munkáját. Az uniós keretstratégiát tavaly júniusban fogadta el az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, ezt követően kezdték meg nemzeti stratégiáik kidolgozását a tagállamok - mutatott rá. Megjegyezte: Magyarország elsőként nyújtotta be elkészült stratégiáját. A roma újságíróknak indított uniós program az esélyteremtéshez járul hozzá - mondta. Hozzáfűzte: a program "kézzelfogható eredmény", amely hiányzott az elmúlt húsz év romapolitikájából. Véleménye szerint a programban részt vevő újságírók "minket tájékoztatnak", és "az ő szemüvegükön át is láthatjuk a világot". Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, a 10-12 milliós roma közösség Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, a helyzetén javítani kell. Hozzátette: ideje, hogy az elvi elhatározást konkrét tettek kövessék, ennek példája a most bemutatott újságírói program, amelyre a bizottság 50 ezer eurót fordít. Mint mondta, a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy javítják a romák életkörülményeit, gazdasági és szociális helyzetüket, és erre nemzeti stratégiákat dolgoznak ki. Ezt eddig 25 tagállam juttatta el a bizottsághoz, Nagy-Britannia és Lettország még nem adta be a dokumentumot - közölte. Elmondta: a bizottság jelenleg elemzi a nemzeti stratégiákat, és április végén teszi közzé részletes értékelését. Móricz Ilona, a projektet megvalósító Független Médiaközpont igazgatója közölte, a válogatás eredményeként tíz fiatal került be a programba, amelyre olyan 18-30 év közötti fiatalok jelentkezhettek, akik már részt vettek újságíróképzésen vagy már dolgoztak újságíróként szerkesztőségben. Az újságírók a Duna Televízió, a Heti Válasz Online, a hír24, a HVG, a Magyar Katolikus Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, a Népszabadság, a Népszava Online és az origo.hu szerkesztőségeiben gyarapítják szakmai tapasztalataikat - mondta. Szontagh Andrásné, az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztató Irodájának PR-attaséja azt mondta, a programmal bebizonyíthatják, nem igaz, hogy az unió mindig a gazdasági kérdésekre helyezi a hangsúlyt. A projekt jól jelképezi, hogy "miről szól az EU", és hitelesen mutatja be a társadalmi integrációt - tette hozzá. Balogh Mária, a programban részt vevő egyik újságíró arról beszélt, hogy "a reális romaábrázoláshoz" szeretne hozzájárulni, és erre ad lehetőséget a program. A projekt célja, hogy bemutassa a romák társadalmi integrációját, a roma kultúrát és hozzájárulását a nemzeti kultúra egészéhez, segítse e témák hangsúlyos megjelenését a médiában, valamint támogassa egy uniós ügyekben tájékozott, a társadalmi felzárkózást ismerő és hitelesen közvetítő roma újságírói közösség megerősödését. A program résztvevőinek a Független Médiaközpont 100 órás, elméleti és gyakorlati elemeket ötvöző felkészítést tart márciustól augusztusig Budapesten, emellett a fiatalok heti 16 órában szerkesztőségekben dolgoznak: híreket, tudósításokat, interjúkat és riportokat készítenek újságíró és szerkesztő mentorok irányításával. MTI