Edzés sztatinokkal: ez a nyerő
2012. NOVEMBER 28.
2012. NOVEMBER 28.
Szöveg nagyítása:
Az intenzív gyaloglás és a kerékpározás hatékonyabb lehet a magas koleszterinszinttel élő embereknél a korai halálozás megelőzésében, mint a sztatinok szedése - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a The Lancet című brit orvosi folyóiratban ismertették. A kutatásban 10 ezer középkorú ember edzettségi szintjét mérték fel, akik egyik fele szedett sztatint koleszterinszintje csökkentésére, másik fele nem. Kiderült, hogy a sztatint nem szedő emberek közül a legedzettebbek 50 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg a követés tíz éve alatt, mint a sztatint szedők csoportjának legkevésbé fitt tagjai. A legjobb kimenetelre azok számíthattak, akik edzettek voltak és sztatint is szedtek. A tanulmányba bevont emberek edzettségi szintjét futópados teszttel állapították meg, ennek eredménye szerint sorolták edzettségi csoportokba a résztvevőket. A kutatók úgy vélik, hogy a legedzettebbnek számító szintet heti 150 perc intenzív gyaloglással vagy kerékpározással el lehet érni. A mozgás, testgyakorlás olcsóbb, mint a gyógyszerszedés, és főként kevesebb káros mellékhatása van - vélekednek a szakértők. Ugyanakkor a testmozgás és a sztatinok kombinációja bizonyult a leghatékonyabbnak a korai halálozás megelőzésében. A legedzettebb csoporton belül azok, akik sztatint is szedtek, 70 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg a követés tíz éve alatt, mint a legkevésbé fitt csoportban a sztatint szedők. "Nem azt akarjuk üzenni, hogy eldobhatják (a páciensek) a sztatinjukat, ha futni kezdenek. A legjobb mindkettő egyszerre" - idézte Peter Kokkinos kutatásvezetőt, a washingtoni Veterans Affairs Medical Center munkatársát a The Daily Telegraph című brit napilap. Az eredmény akkor is hasonlóan alakult, amikor az összehasonlításnál figyelembe vették a résztvevők korát, testsúlyát, etnikumát és meglévő betegségeit is. (https://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/9705992/Exercise-can-be-more-effective-at-cutting-deaths-than-statins-research.html) MTI 2012. november 28., szerda
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Gondolat
A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.
A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!
A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.
Napjainkban különösen a fiatalok fogyasztják előszeretettel az energiaitalokat. Vásárolják, ha buliba készülnek, ha vizsgák előtt állnak, vagy csak azért, mert megszomjaztak. Vajon milyen összetevőkből állítják össze az italokat és mennyi energiát adnak fogyasztójuknak? – kérdeztük dr. Lugasi Andreától, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettesétől. Az energiaitalok fogyasztásáról dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai kórház toxikológusa szintén elmondta véleményét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás