Hátráltatná az egészségügy átalakítását célzó öt pont megvalósítását, ha azzal egy időben markánsan átszerveznék az ágazati állami hivatalok rendszerét – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egy szerdai háttérbeszélgetésen. Szerinte továbbra is szükség van arra, hogy a minisztérium mellet önállóan végezzék feladataikat a hatósági, a finanszírozói és fenntartói szervezetek, és úgy vélte, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) önállóságának megszüntetéséről egyelőre nincs kormányzati döntés. Ennek némileg ellentmond, hogy Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kedden este úgy nyilatkozott az RTL Klub „Magyarul Balóval” című műsorában, hogy az OEP jelenlegi formájában megszűnik, és „megfelelő szervezeti súllyal” beolvad az Emberi Erőforrások Minisztériumába (EMMI). Erre reflektálva Ónodi-Szűcs elmondta, nem ismeri a kabinetvezető nyilatkozatát, de ő már azzal is elégedett lenne, ha a pénztár az egészségügyért felelős államtitkárság fennhatósága alá tartozna, és nem kerülne más – például a nemzetgazdasági – tárcához. Ezzel a kijelentésével az államtitkár cáfolni tűnik azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amelyek szerint „belengette” a lemondását, ha megszűnne az OEP. Érdekes egyébként, hogy miközben Ónodi-Szűcs kinevezése óta hangsúlyozza, hogy nem az intézményrendszer, hanem a betegérdekek mentén alakítják át az ellátórendszert, a betegjogokért és az ellátás minőségéért felelős intézmény, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) önállóságának megőrzéséért soha nem állt ki, pedig a betegközpontú ellátást éppen az intézmény megerősítése szolgálhatná. Önálló, az egészségbiztosítási alapot kezelő intézményre szükség van, az OEP az egészségügy rendszerváltás utáni átalakításának egyik alapköve volt – célzott rá Kiss Zsolt, a pénztár megbízott főigazgatója. Elmondta azt is, a struktúra átalakítására, azaz az alap- és a járóbeteg szakellátás megerősítésére azért is szükség van, mert más országokkal összehasonlítva idehaza magas az elkerülhető kórházi esetek száma, ugyanakkor jellemző az is, hogy a betegek súlyosabb állapotban, késve érkeznek a kórházba. A célzott forrásbővítésnek és a központosításnak egyaránt köszönhető, hogy sikeresen csökkentették a kórházi várólisták hosszát, így hasonló beavatkozást terveznek a járóbeteg szakellátásban is, ahol online a betegfogadási rendszert alakítanának ki, amitől első sorban azt remélik, hogy kevesebbet kell majd várni a diagnosztikai vizsgálatokra. Nyár végére a bérekre jutó forrásokat, amelyek jelenleg külön soron érkeznek az intézményekhez, beemelik a súlypontba, lehetővé téve ezzel az intézményi bérgazdálkodást – zárta a főigazgató. Egyébként az elmúlt évek átszervezései után már csak a működtetéssel kapcsolatos funkciók számolhatóak fel az OEP-nél, amelyek érdemi megtakarítást nem hozhatnak a bürokráciacsökkentési csomagba – vélik más szakértők. Ha egyes feladatok be is olvaszthatóak az ágazatot felügyelő minisztériumba, számos szakmai tevékenység nehezen képzelhető el az államigazgatásba integráltan. Ráadásul a pénztár önállóságának megszüntetésével a szolidaritási elvű társadalombiztosítás végleges felszámolását is jelentheti. Sokan különösen aggályosnak tartják, hogy az OEP kifizetéseket ahhoz a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) rendelnék, amelynek a bérszámfejtésbe is beletört a bicskája, és emiatt többek között az egészségügyi dolgozók is késve, vagy rosszul számfejtve kapták meg a fizetéseiket. Az államtitkár titkolózik, a miniszter százmilliárdokat ígér Míg a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) március elején tartott konferenciáján Ónodi-Szűcs Zoltán egy fél mondattal utalt rá, hogy az idei költségvetés megnyitásával már ebben az évben van remény a fizetések emelésére az ágazatban, a szerdai háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, „szabad szemmel is jól látható béremelés” lesz jövőre. Hangsúlyozta, folyamatosak az ágazati érdekegyeztető tárgyalások, és megnyílt a jövő évi költségvetés vitája is, a 2017-es büdzsében már érezhető lesz az egészségügynek jutó források bővülése, azonban konkrét, de még hozzávetőleges összegeket sem mondott. Alig néhány órával később többet árult el az államtitkár minisztere, Balog Zoltán, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott, a 2017-es költségvetésben százmilliárdos nagyságrendű forrásbevonás lesz az egészségügyben az idei évhez képest, több lépcsőben tervezik a bérek emelését. Ezt látszott megerősíteni Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök is, aki a már említett háttérműsorban azt mondta, nála ugyan első helyen áll az egészségügyi dolgozók béremelése, igaz, kormánydöntés még nincs, de az egészségügyisek több fizetésre számíthatnak 2017-ben és 2018-ban is. Ónodi-Szűcs Zoltán a háttérbeszélgetésen kifejtette azt is, 340-350 milliárd forintba kerülne, ha megdupláznák a béreket az ágazatban, az angliai bérszínvonal eléréséhez GDP arányosan négy százalékkal többet kellene az egészségügyre fordítani, mint a jelenlegi felhasználás, márpedig az egészségügyben dolgozók fizetésének igazodniuk kell a hazai bérviszonyokhoz. (A szakdolgozói átlagjövedelem jelenleg bruttó 143 ezer forint, ami 106 ezer forinttal kevesebb a nemzetgazdasági átlagnál. A Szerk.) Budapesti ellátás: vissza a Semmelweis Tervhez? A feladatot határidőre (március 31.) elvégezték, és nem a kormányzó párt által bedobott, zöldmezős „szuperkórház” megépítésére fordítanának 200 milliárd forintot, mint inkább a meglévő intézmények fejlesztésére költenének el 180 milliárd forintnyi központi forrást, amelyet az uniós pályázati pénzekkel is kiegészíthetnének, így komplex forrásmátrixból finanszíroznák – derült ki a háttérbeszélgetésen Cserháti Péter hozzászólásából. A fővárosi ellátórendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos szerint az államtitkárság által is preferált, Egészséges Budapestért Program egyik fejlesztési koncepciója három sürgősségi centrumot hozna létre. Budán a Szent János kórház, a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika fejlesztésével oldanák meg a betegellátást. Észak-Pesten befejeznék a Honvédkórház 2007-ben leállt megújítását, a déli-pesti régióban pedig az Egyesített Szent István és Szent László Kórház bázisához csatlakozva a Semmelweis Egyetem Új Klinikai Tömbjében, a Heim Pál Gyermekkórházzal kiegészítve biztosítanák a betegellátást. Mindez egyébként korrelál a 2011-ben kormányhatározatként elfogadott Semmelweis Tervben megfogalmazottakkal. A fejlesztés második ütemében a kiürülő kórházak és épületek hasznosítására tettek javaslatot, többek között felmerült, hogy a 2007-ben bezárt, és azóta is üresen álló Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) ápolási centrumként nyissák meg újra, vagy például az egykori MÁV kórház épületeit irodaként hasznosítsák. A koncepciót egyébként a miniszternek már prezentálták, és készen állnak a magasabb szintű egyeztetésekre is, a kormányzati jóváhagyás a pályázatok kiírása és az uniós források kiaknázása miatt sürgető. Szakdolgozókkal pótolnák az orvost Kizárólag a szakdolgozói háttér jelentős létszám- és kompetenciabeli fejlesztésével oldható meg, hogy 7500 háziorvosi praxis helyett 5-10 éven belül 5000 körzetben is el tudják látni a betegeket – mondta Beneda Attila, egészségügyért felelős helyettes államtitkár. A tavaly elfogadott Alapellátási Törvényhez folyamatosan készülnek a rendeletek, ám egyes szabályozások kialakítása hosszabb szakmai egyeztetést kíván, ide tartozik például az alapellátásban is használható második szakvizsga. A háziorvosok január óta várják azt a tízmilliárd forintnyi többletfinanszírozást, amelyet korábban a szakdolgozói bérek emelésére szántak, ám Ónodi-Szűcs Zoltán kívánsága szerint végül ösztönzők mentén osztanak majd ki. A többletfinanszírozásból a korábbi gyakorlattól eltérően az alapellátó fogorvosok és a védőnők is részesülnek, az összeg egyébként 2017-ben beépül a háziorvosi kasszába. Jövőre a laborkassza alap- és szakellátási kasszára bomlik, viszont a háziorvosok már májustól visszajelzést kapnak arról, hogy az országos átlaghoz képest mennyi vizsgálatot kérnek, a helyettes államtitkár szerint a +/– 20 százalékos eltérés tolerálható. A népegészségügyi fókuszú alapellátás feladata a szekunder és tercier szűrések elvégzése is, amelyben az egészségfejlesztési irodákra (EFI) is támaszkodnának, ám az irodák, valamint a lakosság edukációjának fejlesztési irányairól egyelőre szakmai viták folynak. Az alapellátás további megújítását szolgálja majd az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramon belül végzett felmérés, amelynek eredményeként májusra elkészülhet egy kataszter. A 6500 hazai praxist felkeresve az alapellátás teljes infrastruktúráját feltérképezik, a munkaerő mellett az orvos szakképzettségére, a szakszemélyzet kompetenciáira, a rendelő felszereltségre vonatkozóan egyaránt. Ágyak átadása helyett új termék Az egészségügy nem ad át ágyat, sem feladatot a szociális ágazatnak, hanem megteremtik annak lehetőségét, hogy működőképes legyen az emelt szintű ápolási forma, amelyre nagy a társadalmi igény – erről már Mészáros János helyettes államtitkár beszélt, akit Ónodi-Szűcs Zoltán úgy egészített ki: „új termék jön létre”. A jogszabályi háttér előkészítése már megkezdődött, a folyamatot nem egy lépésben hanem több átmenetben tervezik. A tervekről egyébként részletesebben szólt Mészáros János a Magyar Kórházszövetség március eleji kongresszusán, ahol azt is elmondta, első körben azoknál a kórházaknál adják át a feladatot, ahol különálló tömbbe tudják telepíteni a szociális ellátást. Fél évvel később tervezik ezt ott, ahol nincs lehetőség a teljes térbeli szétválasztásra, azonban a kórház épületén belül egy szárny, vagy osztály leválasztható. Legutoljára azokban az intézményekben veszi át a szociális ágazat a pácienseket, ahol az infrastruktúra csak egy-egy kórterem leválasztását teszi lehetővé az aktív osztályokon. Az államtitkárság tervei szerint a szociális ellátásra szoruló betegeket a jelenleg is az intézményekben dolgozó ápolók látják majd el. Mint Ónodi-Szűcs februárban, a Magyar Ápolók Napján fogalmazott: senkinek nem kell aggódnia amiatt, hogy az átszervezés miatt elveszíti az állását, mindenki ugyanott fog dolgozni, ahol eddig, csak a fenntartó változik majd. Az egészségügyért felelős államtitkárság egyébként azt is ígérte, hogy az „emelt szintű ápolásba” átszervezett szakdolgozók fizetése nem lehet kevesebb, mint amit a fekvőbeteg-ellátónál kerestek, kérdés azonban, hogy az amúgy is ápolóhiánnyal küszködő kórházak lemondanak-e a szakképzett nővérekről. A feladat átadásával hatvan milliárd forint szabadulhat fel a gyógyító-megelőző kasszából, ami az egészségügyben maradhat – mondta korábban Ónodi-Szűcs Zoltán. Azóta kiderült, ezt az összeget 27 ezer krónikus és rehabilitációs ágy fenntartására fordítják, mint azt szerdán az államtitkár is elismerte, ezeknek csak egy részéről tud lemondani az egészségügy. Hogy végül hány ágy, és mennyi feladat szűnik meg, és mindez milyen mértékű forrás-felszabadítást jelent az egészségügy számára, arról a szakpolitikus nem beszélt. Gazdasági kontroll is a kancellária Míg korábban az államtitkársági kommunikáció szerint csak betegútszervezési feladatokat kívántak egy-egy, 8-10 kórházat felügyelő kancellárhoz delegálni, a szerdai háttérbeszélgetésen Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója már arról beszélt, a szolgáltatók gazdasági és szakmai irányítása lesz a kancellárok munkája, a főigazgatók pedig az intézményen belüli szakmai munka közvetlen felügyeletéért felelnek majd. Az új minimumrendelet keretrendszerét már lefektették, a személyi kompetenciák meghatározásán immár a szakmai kollégium dolgozik – mondta Szentes Tamás országos tisztifőorvos, hozzátéve, szeptemberre jogszabályba foglalják a kompetencialapú minimumfeltételeket. A személyi és szervezeti egység szintjén meghatározott kompetenciákhoz intézményi tipográfiát rendelnének, nem önálló entitásként, hanem rendszerelemként tekintve ezekre. A minimális esetszám és esetösszetétel mellet azt is figyelembe veszik, mi szükséges a szakmailag biztonságos szervezeti egységek működéséhez. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2016-04-13