Az évente 140-170 millió receptre felírt gyógyszert és gyógyászati segédeszközt jellemzően az 55-60 éves korosztály váltja ki, és bár az e-Recept egyszerűsítheti a mindennapos gyógyszerfelírási gyakorlatot, az OEP finanszírozási és ellenőrzési feladatait, az e-Health kiszélesítése éppen az idősödő betegekből válthat ki idegenkedést, félelmet, hiszen alapjaiban bontja meg az eddigi orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatot. Nagy előnyt jelenthet azonban, hogy az elektronikusan nyilvántartott gyógyszerrendelés és kiadás a terápia hatásosságának és eredményességének mérésére is lehetőséget biztosít. Nyomon követhetővé válik a beteg-együttműködés, illetve feltárható, mi okozza egyes terápiás készítményeknél ennek hiányát. Az e-Recept növeli a betegbiztonságot, egyszerűsíti az ügyintézést, összességében megtakarítást jelenthet a gyógyszerkasszában. 2017-től minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak kapcsolódnia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), amelynek e-Recept moduljában a gyógyszerészek elérhetik a betegek aktív és korábban kiváltott vényeit egyaránt. Ha a korábbi ígéreteket valóra váltják, immár harmadik éve nem kellene papír alapú vényeket kiállítaniuk az orvosoknak, hiszen 2012 májusában harangozták be: a következő év végére bevezetik az e-Recepet. Akkor arról beszéltek a szakemberek, hogy az elektronikus rendelvények előzetes megvalósíthatósági tanulmánya befejeződött, és csak néhány részletkérdés kidolgozása van hátra. Végül a projekt – annak ellenére, hogy a patikai szoftvergyártók többsége úgy nyilatkozott, rendszereik képesek lennének az e-Receptek gyors befogadására – várhatóan csak 2017-re valósul meg rendszerszinten. A 2014-ben záruló uniós pályázati ciklus kifutó projektjeinek tavaly év végi záró rendezvényein részleteiben bontakozott ki a Nemzeti Egészségügyi Informatika Rendszer (NEIR) pontos hálózata, amelyhez 2017-től minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak kötelező lesz csatlakoznia. Az TIOP-2.3.1-1 uniós fejlesztés záró sajtótájékoztatóján többek között az is kiderült, nem érhető el semmilyen adat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) arról az ellátottról, aki megtiltja adatai felhasználását. digitális önrendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy az ellátási adatik bekerüljenek a térbe, de azokat senki ne láthassa – számolt be Remete Gergő alprojektvezető, hozzátéve, a páciens korlátlan számú tiltó vagy engedélyező szabályt fogalmazhat meg. A tiltások és engedélyezések bármikor feloldhatóak vagy érvényesíthetőek, viszont az EESZT-be kerülő adatokat az orvosi dokumentációra vonatkozó jogszabályok szerint akár 30 évig, illetve a halált követő öt esztendeig megőrzik. Receptek felhőben Az e-Recept modult az orvos, a gyógyszerész és a gyógyszertári szakasszisztens érheti el, a digitális rendelvény a papírvény adattartalmának elektronikus leképezése – mondta Héja Gergely alprojekt-vezető. A rendszer az e-Recept formai ellenőrzése mellett a támogatási jogosultságokat is kontrollálja, az adatokat automatikusan rögzíti. A felírást, a kiadást, a kiváltást és a korábban szedett gyógyszereket egyaránt a központi nyilvántartó listázza. A gyógyszerkiadó szakasszisztens csak az aktív, éppen kiváltható vényeket láthatja, azonban a gyógyszerész a korábban már kiváltott recepteket is, így ellenőrizni tudja, azok együttes szedése nem okoz-e problémát. Lehetőség van egyszerre több, adott ütem szerint kiváltható recept felírására is, azonban az elrontott, vagy az esetleges terápiaváltás miatt elavuló rendelvényt csak az orvos vonhatja vissza. A recept lefoglalására a gyógyszerésznek van lehetősége magisztrális készítmények, vagy utánrendeléssel teljesíthető expediálások esetén, így a beteg másutt már nem tudja kiváltani a gyógyszert. Ha valamilyen okból mégsem történik meg a kiadás, a rendszer a beteg érdekében egy idő után automatikusan felszabadítja a foglalásokat. Az e-Recept határon átnyúlóan is kiváltható lesz, személyi igazolvánnyal, vagy állampolgári kártyával. A vények TAJ alapján lekérdezhetőek, ugyanakkor itt is érvényesíthető a DÖR: a beteg bármikor megtilthatja a hozzáférést, azonban a pszichiátriai kórképek és nemi betegségek gyógyítására szolgáló orvosságok nem szerepelnek a listában. Az e-Recept javíthatja az adherenciát és a terápiás együttműködést, hiszen az orvos amellett, hogy látja a betegnek korábban rendelt készítményeket, azt is detektálhatja, kiváltotta-e a páciens a neki felírt gyógyszereket. A beteg papíron, vagy akár a mobiltelefonján is magával viheti a receptet a patikába, és bár a jelenlegi gyógyszertári informatikai rendszerek képesek kezelni az e-Recept modult, az okostelefonok képernyőjéről leolvasható vonalkód kezeléséhez szükség lehet a rendszereik fejlesztésére. Az EESZT és az e-Recept modul általános bevezetése után is párhuzamos marad a papíralapú és a digitális adminisztráció. Idővel azonban megszülethet egy olyan szabályozás, amelynek köszönhetően a patikáknak nem kell majd öt évig megőrizniük és tárolniuk a recepteket, hiszen a felhőalapú EESZT képes biztonságosan, elektronikusan tárolni a receptek adatait. Az elektronikus tér tesztelése tizenkét kórházban, és a környékbeli háziorvosi rendelőkben és gyógyszertárakban ebben az évben folyik, többek között Budapesten, Veszprémben, Győrben és Székesfehérvárott. A pilot lezárása után önkéntesen lehet csatlakozni az EESZT-hez, 2017 januárjától azonban minden patikában működnie kell az elektronikus vények fogadására és kezelésére alkalmas rendszernek. És ami még várható Az e-Recept mellett további változásokra is számíthat a gyógyszerellátás. Mint arról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) EKOP-2.3.7. projektjének – amely a pénztár belső informatikai rendszerének megújítását szolgálta – vezetői egy korábbi sajtóbeszélgetésen beszámoltak, az első negyedévében új ártámogatási elszámoló rendszert vezetnek be. Megszűnik a VIREP, helyette online vényvalidálásra tér át az OEP. Lapunkban is beszámoltunk már az egyedi gyógyszer azonosító rendszer kiépítésének várható nehézségeiről, az európai direktívának való megfelelés a gyógyszerágazat valamennyi szereplőjére nagy terheket ró majd a 2019-ben várható bevezetésig. A rendszer kiépítése és fenntartása gyártókra hárul, azonban a patikai alkalmazás feltételeinek megteremtése a gyógyszertárakra hárul. Az elszámoló rendszerek fejlesztése mellett új vonalkód leolvasók beszerzésére is szükségessé válik. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2016-01-22