Hírvilág

Több mint 11,5 milliárd forint 400 kutatónak

2017. JÚLIUS 12.

Szöveg nagyítása:

-
+

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. A támogatások 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el. Az NKFI Hivatal 2017-ben megnövelt keretösszeggel, a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jobban illeszkedő új pályázati konstrukciókkal tette közzé a felfedező kutatásokat ösztönző felhívásokat. A pályázati rendszer a kutatói életpályára belépő posztdoktorok, az önálló kutatást elindító és kutatócsoportot alapító fiatal kutatók, valamint a tapasztaltabb kutatók számára egyaránt lehetőséget biztosít alapkutatási projektjük támogatására. Idén az alapkutatást folytató kiváló hazai kutatók eredményeinek nemzetközi láthatóságát ösztönző felhívással is kiegészült a felfedező kutatások kutatói kiválóságot támogató pályázati rendszere - olvasható a hivatal MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A tavalyi 8,8 milliárd forintról 2017-ben - részben új felhívások meghirdetésével - összességében 12 milliárdra bővült a felfedező kutatási felhívások keretösszege. A kutatói kreativitás és eredményesség megerősítését célzó, bármely tudományterületről kezdeményezett projekteket támogató kutatási témapályázatok keretében idén 197 új kutatási projekt indulhat összesen 6,5 milliárd forint támogatással. A posztdoktori kiválósági program 1,5 milliárd forintos keretösszegéből a kutatói pályáját most kezdő, de már tudományos fokozattal rendelkező 99 kutató nyert három évre ösztöndíjat. A fiatal kutatóknak idén először célzottan meghirdetett témapályázat keretében 40 év alatti kutatók kezdhetnek 108 új projektet összességében 3 milliárd forintos támogatással. A kiváló eredményeikkel a legnagyobb nemzetközi hatást kiváltó hazai kutatócsoportok közül 27 sikeres pályázat felelt meg a szigorú feltételeknek és nyert összesen félmilliárd forintos támogatást a hazai tudományos eredmények nemzetközi láthatóságát ösztönző új kiválósági programban. A pályázati értékelési folyamat a pályázati kiírásokban megjelent szempontrendszer szerint, anonim szakértők bírálatai alapján, szakértői csoportok (zsűrik) és tudományterületi kollégiumok részvételével zajlott. Az előzetes várakozásokhoz képest kétszer több pályázat érkezett a 40 év alatti kutatóktól, akik 3 milliárd forint keretösszeg erejéig nyerhettek támogatást a legígéretesebb kutatási projektekkel. A kutatói kezdeményezésű témapályázatok, a fiatal kutatói pályázatok és posztdoktori támogatások száma alapján az intézményi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti 53 támogatott projekttel, amelyek összesített támogatása 1,3 milliárd forint. Egymilliárd forintot meghaladó összesített egyetemi támogatást kapott még a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, 41 és 34 támogatott projekttel. Az MTA-intézmények rangsorát a Természettudományi Kutatóközpont vezeti 31 támogatott projekttel, 0,9 milliárd forintnyi összesített támogatással, amelyet a Kísérleti Orvostudományi Intézet (11 támogatott projekt, 454 millió forint támogatás) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (18 támogatott projekt, 443 millió forint támogatás) követ. A Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása című, 1 milliárd forintos keretösszegű, új kiválósági program meghirdetésével az NKFI Hivatal arra ösztönzi a hazai kutatócsoportokat, hogy szakterületük fejlődésére nagy hatást gyakorló, további kutatásokat megalapozó újabb eredményeket érjenek el, és azokat a legnagyobb láthatóságot jelentő nemzetközi tudományos fórumokon mutassák be. Ebben a pályázatban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói emelkednek ki, ahonnan 7 pályázat nyert támogatást. A tudományterületi rangsort a fizika és az idegtudomány vezeti 4-4 támogatott pályázattal. Forrás: MTI MTI 2017. július 11., kedd 18:37

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Klinikum

A cukoripar érdekei

Összesen 60 tanulmányt elemzése alapján (28 vizsgálat és 32 áttekintő közlemény) a kutatók azt állapították meg, hogy a független vizsgálatokhoz képest azok a tanulmányok, amelyeket az üdítőital-gyártók finanszíroztak, szignifikánsan nagyobb arányban jutottak arra a következtetésre, hogy nincs összefüggés az üdítőital-fogyasztás, valamint az elhízás és a diabetes között.