hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(08-09)


Kórházak a régi Rómában


Kórházak a régi Rómában
Krutsay Miklós

| |
 
Európa első kórházai a szerzetesrendek által fenntartott ispotályok (hospicium, xenodochium) voltak, amelyek a szegények számára menhelyként is szolgáltak. A párizsi Hotel Dieu-t 651-ben, a londoni St. Bartholomew-t 1123-ban alapították. Rómában, ahol a rászorultak számát a városba tóduló zarándokok jelentősen növelték, az egyes nemzetiségek is építettek ispotályokat honfitársaik ellátására. A magyarok egykori zarándokháza és temploma (a S. Stefano degli Ungari) a vatikáni Bazilika mellett állt.

Kulcsszavak

Róma, Szentlélek Kórház, Lateráni Szent János Kórház

Kapcsolódó anyagok

Izolált arteria spinalis anterior okklúzió angiográfiás kimutatása: esettanulmány

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

Reverzibilis posterior encephalopathia szindróma mint a szisztémás lupus erythematosus kezdeti megjelenése

Kórházak a régi Rómában

Esetbemutatás: másodlagos SUNCT szindróma

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Szerelem, vagy bosszúvágy, vagy megbocsátás - áradó dallamok, virtuóz megszólaltatás Bellini utolsó operájának koncertszerű előadása Budapesten és Pécsett

Vannak színpadi művek, amelyek hosszabb-rövidebb időre eltűnnek az idő süllyesztőjében. Vagy azért, mert témájuk aktualitását veszti, netán a szerző, vagy a középpontba állított esemény válik ilyen-olyan okból nemkívánatossá, esetleg a cselekmény újabb feldolgozásának sikere ítéli feledésre a korábbi próbálkozásokat. Operák esetében további nyomós okként szolgálhat, ha az énekszólamok megszólaltatása okoz különös nehézségeket. Ez utóbbiak sorába tartozik az olasz bel canto operairodalom fájdalmasan rövid életű szerzője, Vincenzo Bellini (1801-1835) utolsó operája, A puritánok is.

Tovább


A pszichoanalitikus pszichobiográfia születése

A 19. század második felében - a természettudomány látványos fejlődése nyomán - a medicina kezdte kiterjeszteni hatáskörét olyan jelenségekre is, amelyek hagyományosan a filozófia vagy az esztétika területéhez tartoztak. Ilyen volt a kiemelkedő kreativitás kérdése is, amit a kor leginkább a zseni fogalmával igyekezett megragadni és magyarázni.

Tovább


Az art brut „ klasszikusai”

A franciaországi Villeneuve d’Ascq egy viszonylag fiatal, a lille-i agglomerációhoz tartozó település, amely jócskán magán viseli az észak-francia építkezés jegyeit, a masszív, vörös téglaházakat. A lendületes városvezetés egyik büszkesége a múzeum, ahová bár sokan látogatnak a tavaszi időszakban, de csak kevesen tudják, hogy a hely egy izgalmas gyűjtemény állandó otthona. A villeneuve d’ascq-i múzeumot - többek között - a benne látható art brut gyűjtemény tette népszerűvé a 20. század utolsó éveiben.

Tovább


Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.

Tovább