VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(08-09)


Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció


Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció
Vértes András
| |
 
A cardiovascularis betegségek változatlanul a vezető halálokok közé tartoznak a fejlődő országokban. A cardiovascularis betegségek hátterében húzódó atherosclerosis már akár gyermekkorban megkezdődhet, és aztán lappangva, tünetmentesen fejlődik ki évek, évtizedek alatt. A cardiovascularis prevenció egy összehangolt tevékenység, amely populációs és/vagy egyéni szinten is folyik. A tradicionális cardiovascularis szűrés az emelkedett koleszterin vagy magas vérnyomás, illetve egyéb kockázati tényezők ko-rai felismerése az egészséges, tünetmentes populációban. A klinikai rizikóbecslés lé-nyege a magas cardiovascularis kockázatú egyének felismerése, akiknél intenzív prevenciós stratégia szükséges. A megfelelő cardiovascularis szűréshez és rizikómeghatározáshoz szükséges, hogy a lakossággal leginkább találkozó háziorvosok és az egészségesnek tartott, aktív dolgozókkal találkozó foglalkozás-egészségügyi orvosok minden orvos-beteg találkozót felhasználva elvégezzék a rizikóstratifikációt. Ehhez az orvosok és nővérek prevenciós szemléletű oktatása lenne szükséges, hi-szen a kiszűrt egyének edukációja is alapvető a cardiovascularis mortalitás csökkentésében.

Kulcsszavak

SCORE, cardiovascularis szűrés, rizikóstratifikáció, cardiovascularis prevenció

Kapcsolódó anyagok

A 2-es típusú cukorbetegség multifaktoriális terápiája a cardiovascularis prevenció szempontjából

Hirtelen halál kockázati score (pontrendszer) hypertoniás betegek részére

Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció

Útmutató a globális cardiovascularis kockázatbecslési módszerek használatához

A Reynolds-score rendszer helye a cardiovascularis rizikó meghatározásában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Kórházak a régi Rómában

Európa első kórházai a szerzetesrendek által fenntartott ispotályok (hospicium, xenodochium) voltak, amelyek a szegények számára menhelyként is szolgáltak. A párizsi Hotel Dieu-t 651-ben, a londoni St. Bartholomew-t 1123-ban alapították. Rómában, ahol a rászorultak számát a városba tóduló zarándokok jelentősen növelték, az egyes nemzetiségek is építettek ispotályokat honfitársaik ellátására. A magyarok egykori zarándokháza és temploma (a S. Stefano degli Ungari) a vatikáni Bazilika mellett állt.

Tovább


A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a cardiovascularis (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt.

Tovább


Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

A perzisztencia a terápia sikerességének fontos eleme, amely számos tényezőtől függ. A klinikai vizsgálatokban optimális körülmények között mért perzisztencia azonban nem feltétlenül esik egybe a valós klinikai gyakorlatban megfigyelt adatokkal.

Tovább


Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.

Tovább