VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(8-9)


A funkcionális dyspepsia kezelése
A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium protokolljavaslata


A funkcionális dyspepsia kezelése 
A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium protokolljavaslata
Lonovics János

 
A protokoll az alapellátás, a járó- és fekvőbetegszakellátás területén egyaránt alkalmazható. A protokollban meghatározott tünetorientált diagnosztika és a járóbeteg-szakellátásban végzett alapvizsgálatok elvégzését követően a betegek döntő többsége az alapellátásban kezelhető. Tekintettel arra, hogy a dyspepsia tünetcsoport hátterében organikus betegségek vagy pszichiátriai komorbiditás is szerepelhetnek, ezek gyanúja esetén részletes gasztroenterológiai vagy pszichiátriai kivizsgálás szükséges az illetékes járó- vagy fekvőbeteg- szakellátás keretében.

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Submucosus injekciós polypectomia Esetleírás képekben

Az endoszkópos mucosareszekciót először Tada és munkatársai írták le 1993-ban („lift and cut” technika). Azóta számos módosítása született. A colonban és a rectumban a mucosectomia széles körben használt módszere az úgynevezett egyszerű hurokreszekciós technika. A colon fala mindössze 1,5-2 mm vastag, így gyakran számolhatunk a mélyebb rétegek hőkárosodásával. A laesio alapjához - a submucosába - injektált folyadék biztonságosabbá teszi az eltávolítást azáltal, hogy a laesiót kiemeli, a polip alapja és a serosa közötti távolságot növeli (úgynevezett submucosus injekciós polypectomia).

Tovább


Nem kódoló genom és mikro-RNS-ek: új fejezet a genetika történetében

A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a DNS fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNS-szekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék-DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket.

Tovább


A folyamatos dopaminerg stimuláció jelentősége a Parkinson-kór kezelésében

A Parkinson-kór kezelésében a legnagyobb kihívást a diszkinéziák és a motoros fluktuáció késleltetése, kezelése jelenti. Az úgynevezett késői levodopaszindróma kialakulásáért a pulzatív levodopahatást teszik felelőssé. Több bizonyíték van arra, hogy a fiziológiás állapotot legjobban megközelítő, folyamatos dopaminerg stimuláció csökkenti a diszkinéziákat, és megszünteti a motoros fluktuációt.

Tovább


Biztonságos-e krónikus obstruktív légúti betegségben a folyamatos β2-receptor-agonista terápia?

Mivel a COPD az idősebb kor betegsége, a társbetegségek gyakoribb előfordulása miatt a gyógyszeres kezelés mellékhatásaira fokozott figyelmet kell fordítani. A mellékhatások közül kiemelkedik a cardialis szövődmények klinikai jelentősége, ezért coronariabetegség, szívelégtelenség vagy ritmuszavar társulása esetén ß2-agonista alkalmazásakor fokozott ellenőrzés szükséges

Tovább