VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2007;17(8-9)


A dohányzásról való leszokás motivációs hátterének vizsgálata


A dohányzásról való leszokás motivációs hátterének vizsgálata
Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa, Kopp Mária

 
BEVEZETÉS - Kutatásunk célja a leszokás motivációiban megjelenő különbségek feltárása a dohányzásról sikeresen leszokottak és leszokást fontolgató dohányosok körében. Összehasonlítottuk a leszokottak által adott magyarázatokat és az aktív dohányosok indokait arra nézve, hogy miért fontolgatják a leszokást. MINTA ÉS MÓDSZEREK - A tanulmány a Hungarostudy Egészségpanel adataira támaszkodik, amely egy 2002-es országos reprezentatív lakossági egészségi állapotfelmérés második hullámaként valósult meg 2005-ben. A követéses vizsgálat alapján 3701 személy adatait tudtuk értékelni. EREDMÉNYEK - A mintába tartozó személyeknek valamivel több mint a fele sosem dohányzott, egyötödük leszokott a dohányzásról, 28%- uk pedig jelenleg is dohányzik. A dohányzóknak körülbelül a fele (52%) úgy nyilatkozott, hogy fontolgatja a dohányzás abbahagyását. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az érintett személyek legnagyobb arányban (38-40%) a megelőzés szerepét hangsúlyozták, függetlenül attól, hogy már leszoktak vagy csak fontolgatják a leszokást. A dohányzással járó kiadásokat mint leszokásra serkentő okot inkább a fontolgatók említették, akik valóban feladták káros szenvedélyüket, inkább egészségi állapotuk romlására, bizonyos betegségek megjelenésére hivatkoztak. A betegségek közül a cardiovascularis megbetegedéseknek volt a legnagyobb szerepük a leszokásban, de a daganatos, légúti és cukorbetegség is jelentősen növelték a leszokás esélyét. A szociális környezet elvárásai, illetve nyomása inkább a nőket és az idősebbeket ösztönözte leszokásra. A dohányosok közül a párkapcsolatban élők és jobb módúak hajlottak inkább arra, hogy a szociális környezet hatását figyelembe véve fontolgassák a leszokást. KÖVETKEZTETÉSEK - Kutatásunk igazolta a szív- és érrendszeri betegségek jelentős szerepét a dohányzásról való leszokásban: bár az emberek az elsődleges prevenció szempontjait hangsúlyozták, amikor leszokási gondolataikat indokolták, valójában a másodlagos prevenció, vagyis már meglevő - többnyire cardiovascularis - betegség jelentette a fő motivációt mind a leszokásban, mind a leszokás fontolgatásában.

Kulcsszavak

dohányzásról való leszokás, egészségi állapot, lakossági kérdőíves felmérés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A kezelés meghosszabbítása 1-es genotípusú C-vírus-hepatitisben A 48, illetve 72 hetes peginterferon-alfa-2a- plusz ribavirinkezelés összehasonlítása

A tapasztalatok szerint nem kielégítő annak a protokollnak az eredményessége, amelyet jelenleg alkalmaznak a hepatitis C-vírus 1-es típusával fertőzött egyének kezelésére, ezért az újabb terápiás stratégiák egy része a kezelés időtartamának meghosszabbítását javasolja. A szerzők a 48 hétig tartó antivirális kezelés paramétereit a 72 hetes terápiában részesülők adataival hasonlították össze.

Tovább


Beteg vagy megszállott?

Külföldi hallgatók hoztak a lelki traumával foglalkozó szemináriumra egy filmet, amelyet az úgynevezett démonikus megszállás illusztrálására szántak. Exorcism of Emily Rose (Ördögűzés Emily Rose üdvéért). Látszólag nem több, mint a szokásos ördögűzős filmek, és ezért a DVD talán fel sem tűnik a boltok polcain. De ezúttal sokkal érdekesebb problémába botlunk, mint első pillanatban gondolnánk.

Tovább


A Pszichiátriai Múzeum gyűjteménye

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával bizonytalanná válik annak a különös gyűjteménynek a további sorsa, amelyben a Lipót alapításától eltelt több mint egy évszázadban itt ápolt képzőművészek és pszichotikus betegek művei kaptak helyet. E gyűjtemény orvosi és képzőművészeti jelentőségét mutatja be írásunk.

Tovább


Sloane doktor és a British Museum

Európa nagy múzeumai alapításukat tekintve rendszerint két csoportra oszthatók. Az elsőbe az olyan uralkodói gyűjteményekből létrejött intézmények tartoznak, mint például a bécsi Kunsthistorisches Museum, a madridi Prado vagy éppen a szentpétervári Ermitázs, míg a másik csoportot azok a múzeumok alkotják, amelyek állami kezdeményezésből, valamely jelentős arisztokrata vagy polgári gyűjtemény - adományozás, hagyaték vagy vásárlás révén történt - megszerzése nyomán születtek. Köztudottan ezen utóbbi kategóriába sorolható a Magyar Nemzeti Múzeum...

Tovább