hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(08-09)


A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése


A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése
Kékes Ede, Szegedi János, Kiss István
| |
 
Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a cardiovascularis (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt. Az abszolút halálozási szám növekedésével szemben a 100 000 lakosra vetített, korral standardizált halálozási arány 21,9%-kal csökkent. A paradoxon oka a terápia fejlettsége mellett az életkor kitolódása. Ami döntő, hogy az elvesztett életévek (YLL) terén a cardiovascularis halálokoknál az IHD a negyedik helyről az első helyre került, a stroke az ötödik helyről a harmadikra. Ez a változás a világ legtöbb régiójára jellemző, így Közép-Euró­pára, illetve ezen belül hazánkra is. Az IHD és stroke mortalitásának nö­vekedésében a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a diabetes mellitus játszik szerepet. 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló értekezletén egyöntetű állásfoglalás született, amely szerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re. Külön programban emelték ki a CV betegségeket, és ennek a „Heart of 25 by 25” elnevezést adták. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (az elhalálozás valószínűsé­ge 30-70 év között) csökkentése. A cél­kitűzés négy fő pontból áll: a dohányzás 30%-os csökkentése, a magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os csökkentése, az elhízás és a 2-es típusú diabetes növekedé­sének megállítása. Világméretű becsléseket vé-geztek abban a vonatkozásban, hogy mi várható 2025-ben a terv sikere vagy sikertelensége esetén. Ha a jelenlegi trend folytatódna, az egész világon a nőknél 30%-kal, férfiaknál 34%-kal növekedne a korai CV mortalitás. Ha minden tényező befolyásolása sikerül, akkor nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, a férfiaknál 6%-os csökkenés lenne. A fejlett országok tekintetében a csökkenés mindkét nemben meghaladná a 20%-ot.

Kulcsszavak

ENSZ-program, korai cardiovascularis mortalitás, elvesztett életévek, hypertonia, dohányzás, elhízás, 2-es típusú diabetes

Kapcsolódó anyagok

A rilmenidin-terápia helye a fokozott szimpatikus tónus csökkentésében

Hirtelen halál kockázati score (pontrendszer) hypertoniás betegek részére

Újdonságok a terhességi hypertonia kezelésében

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Izolált szisztolés hypertonia III. - Terápia idős és nagyon idős korban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

A perzisztencia a terápia sikerességének fontos eleme, amely számos tényezőtől függ. A klinikai vizsgálatokban optimális körülmények között mért perzisztencia azonban nem feltétlenül esik egybe a valós klinikai gyakorlatban megfigyelt adatokkal.

Tovább


Indolens betegségben csökkent compliance-ű betegnél is hatásos kezelés fulvesztranttal

Az onkológiai betegek kezelésének rob­ba­násszerű fejlődése mellett is jelen van az a beteg, aki saját kezelésében sem mindig partner.

Tovább


Kórházak a régi Rómában

Európa első kórházai a szerzetesrendek által fenntartott ispotályok (hospicium, xenodochium) voltak, amelyek a szegények számára menhelyként is szolgáltak. A párizsi Hotel Dieu-t 651-ben, a londoni St. Bartholomew-t 1123-ban alapították. Rómában, ahol a rászorultak számát a városba tóduló zarándokok jelentősen növelték, az egyes nemzetiségek is építettek ispotályokat honfitársaik ellátására. A magyarok egykori zarándokháza és temploma (a S. Stefano degli Ungari) a vatikáni Bazilika mellett állt.

Tovább


Romics László-díj - hogy a fiatalok lendületet kapjanak Interjú Karádi István professzorral

Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.

Tovább