VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(06-07)


Mobbing és bullying az orvosok között - Amikor a kollégából ellenség lesz


Mobbing és bullying az orvosok között - Amikor a kollégából ellenség lesz
Kapocsi Erzsébet
| |
 
A munkahelyi zaklatás, a mobbing, bullying, pszichoterror az utóbbi két-három évtizedben a társadalomtudományok kiemelt kutatási területe lett. A mobbing több, mint egyszerű konfliktus két személy kö­zött; komplex probléma, amelyet különféle egyéni és szervezeti kontextusokban lehet és kell szemlélni. A széles körű elméleti és empirikus kutatások ellenére egységes definíciója máig nincs, jellemző, hogy szociális manifesztációin keresztül írják le. Az interperszonális konstellációk különbözősége ellenére a mobbing kiváltó faktorai, szakaszai és szereplői hasonló mintázatot mutatnak. Egységes a szakirodalom a kö­vetkezmények leírásában és értékelésében is: a munkahelyi zaklatás jelentős egészségromboló tényező, súlyos pszichoszomatikus és pszichés következményekkel jár mind az érintettek, mind a munkahelyi kollektíva számára: romló teljesítmény, erodálódó munkahelyi morál, munkával való elé­gedetlenség. Mindezen tényezők összeadódva pénzösszegben is kifejezhető, ko­moly károkat okoznak. Az egészségügyben különösen magas a mobbing prevalenciája. Az itt tapasztalható hierarchikus szervezeti struktúra, a folyamatos túlzott igénybevétel, a fizikai és érzelmi stressz lehetőséget nyújtanak a mobbing kialakulásához. Az orvoslás tradíciók által közvetített szakmai-társadalmi kultúrája pedig hozzájárul annak elfogadottságához, a probléma elhallgatásához, illetve bagatellizálásához. A pszichoterror jellemzően már az egyetemi képzés során megjelenik a medikusok életében. A hivatásra való felkészítés, a szocializációs fo­lyamat pozitív hatásai nem mindig tudják kellőképpen ellensúlyozni a negatív élményeket. Az orvosok modellszerepe, a kollégákkal és a hallgatókkal szembeni viselkedése lehet protektív tényező, de lehet to­vábbi mobbing-magatartás ösztönzője is. A megelőzés mind szervezeti, mind egyéni szinten nagyon fontos teendő, komplex in­tézkedéseket kíván meg, amelyek eredményessége csak hosszú távon érzékelhető.

Kulcsszavak

munkahelyi mobbing, bullying, egészségügy, szervezeti feltételek, munkahelyi kultúra

Kapcsolódó anyagok

A praxisban szükség lenne dietetikusokra is

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Látogatóban a HÉMORI-ban, a Hévízi-tó partján - Egészségügy hűséges emberei

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

Mobbing és bullying az orvosok között - Amikor a kollégából ellenség lesz

Hozzászólások:

1.,   kecskemeti istvan mondta   2019. Január 15., Kedd 17:11:45
A Mobbing vagy a Bullying szo szo származik az ősmagyar nyelvhez, az ing és gatya szoval egyűt az Etelkőzből. Máraira emlékezem aki a Naplo első kőtetében megemlékezik a francia Ákádémiarol, leirva hogyan űlnek fagyoskodva a megszállot Párizsban , fűtés nélkűl, jéghideg teremben, űrizve a francia nyelv tisztaságát. Abban az időben az értelmiségnek voltak elvei ős elvárásai. Hogy egy Brexittel fertőzőtt Europában miért kel idegen szavakkal mocskolni a nyelveket amelyen megszűletett a lélektan, és elmekortan (pőldául franciául és német nyelven) azt nehéz megértenem.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás

A depressziós és szorongásos betegségek gyakoriságuk és visszatérő jellegük miatt komoly problémát jelentenek mind a pszichiátriai, mind a háziorvosi praxisban. Gyakori komplikációikkal együtt (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, másodlagos alkoholizmus/drogbetegség, fokozott car-diovascularis és cerebrovascularis morbiditás és mortalitás, munkahely elvesztése, szociális izoláció stb.) jelentős egyéni, családi és össztársadalmi terhet jelentenek.

Tovább


Vízió vagy realitás? Hepatitis C-vírus-mentessé válhat-e Magyarország 2030-ra?

A WHO adatai alapján jelenleg a világon 71 millió, az Európai Unióban 3 millió a hepatitis C-vírussal fertőzött egyén. Jelentős részüknél még nem diagnosztizálták a betegséget és csak 6-7%-uk részesült antivirális kezelésben. Magyarországon az aktív vírusfertőzöttek becsült száma 50 000 körüli, a felismert betegszám 20 000, tehát 30 000 beteg van, aki még nem került az egészségügyi ellátás látóterébe.

Tovább


Az idiopathiás pulmonaris fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 2. rész

Az idiopathiás pulmonalis fibrosis isme­retlen eredetű progresszív, fibrotizáló interstitialis tüdőbetegség. A súlyos lefolyású megbetegedés prognózisa a tüdőrákéhoz hasonló, a betegek ötéves túlélése 20% körüli. A betegség általában idősebbekben fordul elő és az elmúlt évtizedekben emelkedő a prevalenciája.

Tovább


A nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszerelésének szempontjai a 2018. évi ESH/ESC Hypertonia Irányelvek alapján

2018 augusztusában egy időben jelenik meg az Európai Hypertonia Társaság és az Európai Kardiológus Társaság közös irányelve a hypertoniás betegek diagnosztikájáról, kivizsgálásáról, kezeléséről és gondozásáról a Journal Hypertensionben és a European Heart Journalben.

Tovább