hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(08-09)


Kórházak a régi Rómában


Kórházak a régi Rómában
Krutsay Miklós

| |
 
Európa első kórházai a szerzetesrendek által fenntartott ispotályok (hospicium, xenodochium) voltak, amelyek a szegények számára menhelyként is szolgáltak. A párizsi Hotel Dieu-t 651-ben, a londoni St. Bartholomew-t 1123-ban alapították. Rómában, ahol a rászorultak számát a városba tóduló zarándokok jelentősen növelték, az egyes nemzetiségek is építettek ispotályokat honfitársaik ellátására. A magyarok egykori zarándokháza és temploma (a S. Stefano degli Ungari) a vatikáni Bazilika mellett állt.

Kulcsszavak

Róma, Szentlélek Kórház, Lateráni Szent János Kórház

Kapcsolódó anyagok

Kórházak a régi Rómában

Esetbemutatás: másodlagos SUNCT szindróma

Segíti-e a carpal tunnel szindróma (csuklótáji alagútszindróma, CTS) elektrodiagnózisát a nervus medianus és az ulnaris ideg szenzoros vezetési sebességének összehasonlítása?

A D-vitamin-szint, az elektrofiziológiai tünetek és a fájdalom közötti összefüggés carpalis alagút szindróma esetén

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a cardiovascularis (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt.

Tovább


Szerelem, vagy bosszúvágy, vagy megbocsátás - áradó dallamok, virtuóz megszólaltatás Bellini utolsó operájának koncertszerű előadása Budapesten és Pécsett

Vannak színpadi művek, amelyek hosszabb-rövidebb időre eltűnnek az idő süllyesztőjében. Vagy azért, mert témájuk aktualitását veszti, netán a szerző, vagy a középpontba állított esemény válik ilyen-olyan okból nemkívánatossá, esetleg a cselekmény újabb feldolgozásának sikere ítéli feledésre a korábbi próbálkozásokat. Operák esetében további nyomós okként szolgálhat, ha az énekszólamok megszólaltatása okoz különös nehézségeket. Ez utóbbiak sorába tartozik az olasz bel canto operairodalom fájdalmasan rövid életű szerzője, Vincenzo Bellini (1801-1835) utolsó operája, A puritánok is.

Tovább


A pszichoanalitikus pszichobiográfia születése

A 19. század második felében - a természettudomány látványos fejlődése nyomán - a medicina kezdte kiterjeszteni hatáskörét olyan jelenségekre is, amelyek hagyományosan a filozófia vagy az esztétika területéhez tartoztak. Ilyen volt a kiemelkedő kreativitás kérdése is, amit a kor leginkább a zseni fogalmával igyekezett megragadni és magyarázni.

Tovább


Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.

Tovább