hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(08-09)


Előzetes rendelkezés


Előzetes rendelkezés
Kőmüves Sándor
| |
 
A tanulmány első lépésben definiálja az előzetes rendelkezés intézményét, elhelyezi azt az előzetes kezeléstervezés kontextusában, ismerteti az előzetes kezeléstervezés előnyeit. Ezt követően bemutatja az előzetes rendelkezés két formáját, ebben a keretrendszerben értelmezi a magyar egészségügyi törvény ide vonatkozó passzusait. Harmadik lépésben meghatározza a döntéshozó képességet, ismerteti annak sztenderdjeit, ismerteti a helyettes döntéshozó szerepét. Negyedik lépésként az élő végrendelettel eddig felgyűlt tapasztalatok bemutatására kerül sor, felvázolva az intézmény jövőjével kapcsolatos két lehetséges alternatívát: az intézmény élő végrendelet részének az egészségügyi ellátásból történő kivezetését, vagy az intézmény további, ám alapos revíziót követő alkalmazását. MÓDSZER - Szisztematikus irodalomkeresést követő elemző ismertetés. EREDMÉNYEK - Az előzetes rendelkezés intézményének bevezetése óta jelentős tapasztalat gyűlt fel az intézmény műkö­déséről. A tapasztalatok fényében az intézmény jövőjével kapcsolatosan két markán­sabb attitűd jelent meg: az egyik az intézmény élő végrendelet részének az ellátásból történő kivezetése, a másik az intézmény javított változatának az alkalmazása mellett foglal állást. KÖVETKEZTETÉS - Az előzetes rendelkezésekkel szerzett eddigi amerikai és hazai tapasztalatok az előzetes rendelkezés intézményének átgondolására késztetnek.

Kulcsszavak

előzetes rendelkezés, előzetes kezeléstervezés, helyettes rendelkezés, instruktív rendelkezés/élő végrendelet, döntéshozó képesség, helyettes döntéshozás, életfenntartó kezelésekre vonatkozó orvosi utasítás (POLST), egészségügyi törvény, önrendelkezéshez való jog, ellátás visszautasításához való jog

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Hogyan javíthatnánk az idült vesebetegek ellátásán?

Törvények egyengethetik az e-egészségügy fejlesztését Németországban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A pszichoanalitikus pszichobiográfia születése

A 19. század második felében - a természettudomány látványos fejlődése nyomán - a medicina kezdte kiterjeszteni hatáskörét olyan jelenségekre is, amelyek hagyományosan a filozófia vagy az esztétika területéhez tartoztak. Ilyen volt a kiemelkedő kreativitás kérdése is, amit a kor leginkább a zseni fogalmával igyekezett megragadni és magyarázni.

Tovább


Indolens betegségben csökkent compliance-ű betegnél is hatásos kezelés fulvesztranttal

Az onkológiai betegek kezelésének rob­ba­násszerű fejlődése mellett is jelen van az a beteg, aki saját kezelésében sem mindig partner.

Tovább


Kórházak a régi Rómában

Európa első kórházai a szerzetesrendek által fenntartott ispotályok (hospicium, xenodochium) voltak, amelyek a szegények számára menhelyként is szolgáltak. A párizsi Hotel Dieu-t 651-ben, a londoni St. Bartholomew-t 1123-ban alapították. Rómában, ahol a rászorultak számát a városba tóduló zarándokok jelentősen növelték, az egyes nemzetiségek is építettek ispotályokat honfitársaik ellátására. A magyarok egykori zarándokháza és temploma (a S. Stefano degli Ungari) a vatikáni Bazilika mellett állt.

Tovább


Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

A perzisztencia a terápia sikerességének fontos eleme, amely számos tényezőtől függ. A klinikai vizsgálatokban optimális körülmények között mért perzisztencia azonban nem feltétlenül esik egybe a valós klinikai gyakorlatban megfigyelt adatokkal.

Tovább