hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2013;23(01)


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében
Terebessy András, Horváth Ferenc, Balázs Péter
| |
 
BEVEZETÉS - Egy orvos, betege teljes személyiségét is figyelembe véve, életmóddal kapcsolatos tanácsokat is ad, amelyek jelentős, sőt gyakran döntő mértékben járulnak hozzá a gyógyuláshoz. Életvitele és saját egészségi állapotának értékelése befolyásolja a tanácsadás gyakorlatát is. Minderre nagy hatást gyakorolnak az egyetemi képzésben eltöltött évek, ezért fontos lehet megismerni már az orvostanhallgatók életvitelét és egészségi állapotát is. ANYAG ÉS MÓDSZER - A Semmelweis Egyetem negyedik évfolyamos Általános és Fogorvostudományi Karán tanuló hazai és külföldi hallgatók életmódbeli és önértékelt egészségi állapot különbségeinek felmérésére az adatokat önkitöltős kérdőíves módszerrel vettük fel (válaszadási arány: 96, illetve 55,6%). Eredményeink értékeléséhez dichotóm változókkal esélyhányados és többváltozós logisztikus regresszióelemzést végeztünk (p<0,05; CI: 95%). EREDMÉNYEK - Hazaiak között az egészséges táplálkozás aránya 41% (n=55), külföldiek között 57,7% (n=67). Külföldi hallgatók gyakrabban végeznek erőteljes testmozgást: 41,46% (n=51), szemben a magyar diákok 20%-ával (n=29). A külföldi hallgatók egy kategória kivételével minden esetben magasabb medián értékekkel rendelkeztek az önértékelt egészségi állapot skáláján. KÖVETKEZTETÉSEK - A különböző földrajzi és kulturális környezetből érkező hallgatói csoportok egészség-magatartásának összevetése során azt tapasztaltuk, hogy táplálkozási szokásokban és önértékelt egészségi állapotban a külföldiek eredményei kedvezőbbek.

Kulcsszavak

orvostanhallgató, életmód, külföldi, magyar

Kapcsolódó anyagok

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

Igaz-e a „bölcsek próféciája”, hogy a szisztolés vérnyomás célértéke hamarosan 130 Hgmm-nél kevesebb lesz? - Kommentár a Magyar Hypertonia Társaság 11. szakmai irányelvéhez

Az orvos-beteg együttműködés növelésének különböző módszerei és hatása a célvérnyomásra a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Egészségügyi félelmek: epidemiológia és prevenció 5-6 éves gyermekek körében

A felnőtt lakosság legalább 5-10%-a fél az egészségügyi ellátástól. Ezek a félelmek már óvodáskorban kialakulhatnak. Ezért vizsgálatunk célja, hogy felmérjük az 5-6 éves korosztály egészségügyi félelmeinek arányát, valamint bebizonyítsuk, hogy gyermekeknek szóló egészségfejlesztő program keretei között csökkenthető ez a félelem. A program neve „Teddy Maci Kórház”.

Tovább


Kapszulás endoszkópia a vékonybélben: gyakorlati szempontok

A vékonybél vizsgálatára alkalmas kapszulás endoszkópiát (CE) 2001 óta használják a klinikai gyakorlatban. Az elmúlt 10 év során növekvő tapasztalatok és publikált vizsgálatok sora bizonyította, hogy a CE a vékonybél vizsgálatára alkalmas, noninvazív endoszkópos módszer.

Tovább


Metasztatikus emlőrák sikeres kezelése fulvesztranttal

A jelenleg 60 éves nőbeteg anamnézisében hypertonia, inzulinnal kezelt diabetes mellitus szerepel. 2000 májusában fedezték fel emlődaganatát, mely miatt jobb oldali sectoralis excízió és axillaris blokkdisszekció történt.

Tovább


ORIGIN (Outcome Reduction with Initial Glargine INtervention)

Vajon az n-3 zsírsavak hosszú időn keresztül történő adása csökkenti-e a cardiovascularis események gyakoriságát a szív- és érrendszeri események kifejezetten nagy kockázata esetén?

Tovább


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében