hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(03)


Az akupunktőri képesítések szerepe az akupunktúra randomizált, kontrollált vizsgálataiban


Az akupunktőri képesítések szerepe  az akupunktúra randomizált, kontrollált  vizsgálataiban
Oravecz Márk, Mészáros Judit, Yu Funian, Horváth Ildikó
| |
 
HÁTTÉR - Az akupunktúra hatását elemző randomizált, kontrollált vizsgálatok több szempontból heterogének. Az egyes kórképek vonatkozásában vizsgált akupunktúrás beavatkozások, valamint a vizsgálatok felépítése terén is sokféleség mutatkozik. MÓDSZER - A hagyományos kínai orvoslás szerinti akupunktúrás beavatkozásokat vizsgáló leggyakrabban idézett randomizált, kontrollált tanulmányokat elemeztük a beavatkozásokat végző akupunktőrök ké­pesítése tükrében. Ehhez az „Akupunktú­rás klinikai vizsgálatok beavatkozásairól szóló beszámolók szabványa” (STandards for Reporting Interventions in Clinical Trials of Acupuncture) nevű módszertant használtuk. A kinyert adatokat nemzetközi ok­tatási ajánlásokkal és szabványokkal ha­son­lítottuk össze. EREDMÉNYEK - Az elemzett vizsgálatokban az akupunktőrökkel szemben támasztott végzettségi követelmények jelentős heterogenitást mutatnak: öt különféle képzési rendszert azonosítottunk, 120 és 3000 közötti kontaktóraértékekkel. Az elemzett vizsgálatok 93,75%-ában a megkövetelt minimális akupunktőri végzettség elmarad az Egészségügyi Világszervezet által ki-adott irányelvekben és a Hagyományos Kínai Orvosi Egyesületek Világszövetsé­gé­nek képzési szabványában megadott minimális értékektől. A hagyományos kínai aku­punktúra oktatásának nemzetközi heterogenitásáról a beszámolók 87,5%-a nem számol be, vizsgálati módszertanukban nem jelenik meg. MEGBESZÉLÉS - Az elemzett vizsgálatok általánosíthatósága, külső validitása megkérdőjelezhető a beavatkozásokat végző akupunktőrök képesítéseinek vonatkozásában. A jövőben érdemes lehet az akupunktúrával foglalkozó szisztémás irodalmi áttekintések elemzését is elvégezni a képesítési heterogenitásról való beszámolás teljesebb felmérése végett.

Kulcsszavak

akupunktúra, hagyományos kínai orvoslás, randomizált, kontrollált vizsgálat, oktatás, STRICTA

Kapcsolódó anyagok

Myocardiális infarctust követő életmódváltást befolyásoló tényezők

Az akupunktőri képesítések szerepe az akupunktúra randomizált, kontrollált vizsgálataiban

A probléma alapú oktatás előnyei az ápolásban

Ápolói feladatot ellátó dolgozók ismereteinek felmérése Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges teendőikről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A pitvarfibrilláció kezelésének mindennapi gyakorlata

A pitvarfibrilláció mint a leggyakoribb ritmuszavar gyakorlati jelentőségét az adja, hogy ötszörösére növeli a stroke/szisztémás embolisatio esélyét, ezáltal jelentősen hozzájárul a cardiovascularis morbiditás/mortalitás növekedéséhez.

Tovább


Egy utcán heverő lektori vélemény

A két szerző egy rendkívül időszerű témát tárgyal és a folyóirat magas szakmai színvonalához méltó módon. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a korszerű, a legújabb nemzetközi standardoknak és tendenciáknak mind formájában, mind tartalmában megfelelő cikkekre mennyire ki van éhezve a szakmai közönség.

Tovább


Az anatómus lelki szemei - Szabó Beáta „A fény sebei, a színek anatómiája” című kiállítása a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Dankó Réka művészeti menedzser és kurátor szervezésében szimpatikus kezdeményezéssel adott teret egy kortárs képzőművészeti kiállításnak 2017 őszén: Szabó Beáta festőnő művei voltak megtekinthetőek szeptember 7. és 28. között. De hogyan kerültek egy orvostörténeti múzeumba? Úgy, hogy kizárólag belső szerveket ábrázolnak, éppúgy, mint a múzeumban látható preparátumok és anatómiai ábrák. Éppúgy - de mégsem úgy.

Tovább


Gyötrelmes utazás, avagy egy különös házasság titka - Gerda Wegener és Lili Elbe

Gerda Wegener, született Gerda Marie Fredrikke Gottlieb dán nőfestő (1886-1940) Lili Elbe című festménye akkor hozza igazán lázba a nézőt, amikor megismeri a háttértörténetét. A pasztellszínekkel festett kép tárgya egy divatos, a 20. század húszas éveire jellemző frizurájú, elegáns nő, aki koktélját fogyasztja egy kávéházban, és kecses mozdulattal int valakinek, aki nem látható a vásznon.

Tovább