Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 2005;15(10)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Egészségügy és politika: ki kinek a foglya?
Mielőtt elkezdjük a töprengést, világosan le kell szögezni, hogy nem speciálisan magyar, sőt, nem is új keletű problémáról van szó.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Gombafertőzések az onkohematológiában és hemopoetikus őssejtátültetés kapcsán
A malignus hematológiai betegségek kezelése során és a hemopoetikus őssejtátültetések kapcsán gyakoriak az invazív mycosisok. Leggyakrabban Candida és Aspergillus speciesek okozta fertőzésekkel kell számolni.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Tudományos tallózó
„Tabletta a zsebben” a pitvarfibrillációban szenvedő válogatott betegek számára Fleischmann KE, et al. N Engl J Med 2004;351:2384-91. A sporadikus, de hemodinamikai következményekkel járó pitvarfibrillációs epizódoktól szenvedő betegek esetében gyakran válik szükségessé a tünetek sürgős kezelése.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
A diabetes mellitus cardiovascularis szövődményei és diagnózisuk
Annak ellenére, hogy az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség ma már jól kezelhető, szövődményei még ma is vezető helyet foglalnak el a halálozási statisztikában. A változatlanul magas mortalitás 80%-ban cardiovascularis eredetű. Ennek okaként elsősorban a hyperglykaemia következtében kialakult micro- és macroangiopathia jelentőségét hangsúlyozzák.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Az angiotenzinkonvertáz-gátlók által kiváltott angiooedema
Az angiotenzinkonvertáz-gátlók széles körű alkalmazását számos cardiovascularis megbetegedés kezelésében bizonyítékok támasztják alá. A kezelés során leggyakrabban jelentkező mellékhatás a hyperkalaemia és a köhögés, amely gyógyszerspecifikusnak tekinthető.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Az immungenomikai faktorok hatása a HIV-infekcióra
A szerző azokat a javarészt az elmúlt két-három évben napvilágot látott adatokat tárgyalja, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a HIV-betegség lefolyását - a vírus tulajdonságai mellett - a kezdetétől a végéig genetikai faktorok is szabályozzák.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
A medicina lehetőségeinek bővülése biotechnológiai módszerek alkalmazásával
Az elmúlt évtizedek folyamatos biotechnológiai fejlődése a XXI. század kezdetére ugrásszerű változáshoz vezetett a biomedicinában. Az emberi genom bázissorrendjének feltárása növekvő érdeklődést keltett a genetika iránt, noha változatlanul zavar tapasztalható a genetika hatásának megítélésében az orvosi gyakorlatban.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Részleges bélelzáródást okozó submucosus lipoma
A submucosus lipomák a vastagbél ritka daganatai, amelyek exophyticus, polipoid növekedésük, valamint nagyobb méretük esetén fenyegető bélelzáródás miatt klinikailag rákot utánozhatnak.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Molekuláris képalkotás és terápia hazánkban
A molekuláris képalkotás és terápia - korábban izotópdiagnosztika, nukleáris medicina - több mint 50 éves múltra visszatekintő orvosi szakterület. A szerző rövid történeti áttekintés után - nemzetközi összehasonlításokat téve - ismerteti a diszciplína hazai helyzetét, elválasztva a hagyományosnak is mondható egyfotonos diagnosztikai és terápiás eljárásokat az újabb, kétfotonosnak vagy közismertebb nevén PETtechnikának nevezett eljárásoktól.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
ASCOT-BPLA (Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial - Blood Pressure Lowering Arm)
Kezelés: A csoport: 1. amlodipin 5 mg, 2. amlodipin 10 mg, 3. amlodipin 10 mg+perindopril 4 mg, 4. amlodipin 10 mg+perindopril 8 mg, 5. amlodipin 10 mg+perindopril 8 mg+doxazosin GITS 4 mg, 6. amlodipin 10 mg+perindopril 8 mg+doxazosin GITS 8 mg.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Kedvezőtlen változások a pertussis járványtanában
Napjainkban a pertussis mind gyakoribb a serdülők és felnőttek körében; az USA-ban és több ipari államban végzett folyamatos surveillance az esetszám hat-nyolcszoros emelkedését mutatja. Ezekben az országokban a serdülők és a felnőttek két hétnél hosszabban tartó, izgatott köhögéssel járó légúti megbetegedéseiben a B. pertussis etiológiai szerepe akár 10% is lehet. A felnőttkori fertőzés általában enyhébb, atípusos vagy klinikai jelek nélkül zajlik. Mozgó fertőzőforrásként veszélyeztetik a nem kompletten oltott fogékony egyéneket, elsősorban a csecsemőket!
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
FÓKUSZBAN A KRÓNIKUS OBSTRUKTÍV LÉGÚTI BETEGSÉG
- Miért került a pulmonológusok érdeklődésének előterébe a COPD? - A betegség epidemiológiai adatai azt mutatják, hogy a jelenleg 3-5%-os előfordulási gyakoriság meredeken emelkedik, és a betegség mortalitása nő.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Az Amerikai Diabetes Társaság 65. kongresszusa San Diego, 2005. június 10-14.
A diabetológiával foglalkozó szakemberek - számos kisebb-nagyobb nemzetközi tudományos ülés mellett - két igazán nagy tudományos seregszemlét tartanak évente: az egyik az American Diabetes Association (ADA), a másik a European Association for the Study of Diabetes (EASD) éves kongresszusa.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Egy kurtizán történetének utóélete
Személyes élettapasztalata alapján az ifjabb Dumas megírta főművét, A kaméliás hölgy című romantikus és szentimentális regényt. A könyv 1848-ban jelent meg. A szerencsétlen sorsú, tiszta lelkű tüdőbeteg hölgyet a valóságban Marie Duplessisnek hívták, s korának legkapósabb és legünnepeltebb kurtizánja volt. A regényben Gautier Margaret szomorú sorsa mindenkit megindított, meghatott, a mű korának bestsellere lett.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Folyton menekülve... E. T. A. Hoffmann élete
Ernst Theodor Wilhelm Hoffmann élete során mindvégig borotvaélen táncolt. Egyszerre volt művész és hivatalnok, művészként egyszerre volt író, zenész és képzőművész; felesége mellett kitartó házasember és szoknyavadász; bohém és megbízható munkás. És nem tudni, melyik volt inkább, hogy melyik igazán.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Az orvostörténeti múzeum alapítása hazánkban
Hazánkban, mint Európa több országában, az orvostörténeti múzeum alapításának gondolata az elmúlt századfordulón vetődött fel. Az orvostörténeti gyűjtemények létrehozása nem új keletű törekvés ebben az időben, hiszen a nagy múltra visszatekintő egyetemeken működtek „orvostörténeti intézeti múzeumok”, ahol az oktatásban már nem használt demonstrációs tárgyakat és az elhunyt professzorok hagyatékát gyűjtötték össze.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Életvégi dilemmák Az eutanázia és a palliatív terápia néhány etikai és jogi kérdése
A legsúlyosabb állapotú betegek ellátása az egészségügynek az a területe, amely folyamatosan az erkölcsi nézőpontok kereszttüzében áll. Az emberi élet meghosszabbításának és megrövidítésének lehetősége, az ezzel kapcsolatos döntési helyzet mindig is az orvosi etika egyik leginkább vitatott témaköre volt. A legfőbb kérdések ezzel kapcsolatban: - Kinek és mikor van joga eldönteni, hogy meddig éljen a beteg? - Szükségszerű-e a szenvedés? - Van-e lehetőség emberséggel elkísérni valakit a halálba vezető úton? - Milyen érveket hozhatunk fel az eutanázia ellen és mellett? - Mi a jó halál?
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Két birodalom határán
Bitó László könyve Boldogabb élet - jó halál. Eutelia eutanázia címmel nemrégiben jelent meg az Atheneum 2000 kiadó Emberi tényező sorozatában. Mint ahogy arra a cím is felhívja a figyelmet, egyfajta megkülönböztetést alkalmaz az eutanázia fogalmára vonatkozóan, és ennek a megkülönböztetésnek az eutelia görög szóösszetétel jelentése adja meg az értelmét, miszerint itt az élet végéről, a jó befejezésről lenne szó.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Már a tudomány sem a régi?
A „tudományos” jelző a modern ember számára az igazság, a tudás garanciáját jelenti. A szekularizált világban pontosan azt a funkciót tölti be, mint a premodern korokban a vallásra, az Istenre vagy a Bibliára hivatkozás. Korunk medicinájára, ha lehet, még fokozottabban érvényes ez a tendencia. Mert ugyan maga a tudományosan igaznak tekintett ismeret idővel akár az ellenkezőjébe is fordulhat, és ráadásul részleges is, de mégis rátámaszkodva a halálba vezető emberi szenvedés végtelen változatosságában egy kis „biztonságszigetet” nyerhet az orvos, ahol annyi kétség és frusztráció közben kifújhatja magát.
Lege Artis Medicinae
2005. OKTÓBER 20.
Ajánlott-e szubklinikus pajzsmirigydiszfunkció felderítésére a rutinszűrés?
A szubklinikus pajzsmirigy-diszfunkció az egyik leggyakoribb endokrin kórképnek tekinthető. Még 1998-ból származó adat szerint (1) Európában 43 millióra, az USA-ban 14 millióra becsülhető a szubklinikus hypothyreosisos esetek száma. Gyakoriságánál fogva a kórkép megközelíti a népbetegség kritériumát. Amennyiben ez a feltételezés igazolást nyer, úgy jogosan felvetődhet az össznépességre kiterjedő pajzsmirigyre irányuló rutinszűrés szükségessége.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.