Lege Artis Medicinae - 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

A cardiovascularis prevencióról, a szűrővizsgálatokról

VÁLYI Péter

Örvendetes módon a Lege Artis Medicinae hasábjain egyre gyakrabban jelennek meg a cardiovascularis prevencióról és a szűrővizsgálatokról szóló közlemények.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

KÉKES Ede, SZEGEDI János, KISS István

Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a cardiovascularis (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció

VÉRTES András

A cardiovascularis betegségek változatlanul a vezető halálokok közé tartoznak a fejlődő országokban. A cardiovascularis betegségek hátterében húzódó atherosclerosis már akár gyermekkorban megkezdődhet, és aztán lappangva, tünetmentesen fejlődik ki évek, évtizedek alatt.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Dementia és pseudodementia. A depresszió mint a dementia rizikófaktora

NÉMETH Attila

A neurológiai és pszichiátriai betegségek közül - egészséggazdasági szempontból - a dementia és a depresszió jelenti a legnagyobb terhet az európai országokban.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Indolens betegségben csökkent compliance-ű betegnél is hatásos kezelés fulvesztranttal

HÓDI Veronika

Az onkológiai betegek kezelésének rob­ba­násszerű fejlődése mellett is jelen van az a beteg, aki saját kezelésében sem mindig partner.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

REINHARDT István

A perzisztencia a terápia sikerességének fontos eleme, amely számos tényezőtől függ. A klinikai vizsgálatokban optimális körülmények között mért perzisztencia azonban nem feltétlenül esik egybe a valós klinikai gyakorlatban megfigyelt adatokkal.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Előzetes rendelkezés

KŐMÜVES Sándor

A tanulmány első lépésben definiálja az előzetes rendelkezés intézményét, elhelyezi azt az előzetes kezeléstervezés kontextusában, ismerteti az előzetes kezeléstervezés előnyeit. Ezt követően bemutatja az előzetes rendelkezés két formáját, ebben a keretrendszerben értelmezi a magyar egészségügyi törvény ide vonatkozó passzusait.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Romics László-díj - hogy a fiatalok lendületet kapjanak Interjú Karádi István professzorral

KUN J. Viktória

Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

CZIGLÉNYI Boglárka

„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Szerelem, vagy bosszúvágy, vagy megbocsátás - áradó dallamok, virtuóz megszólaltatás Bellini utolsó operájának koncertszerű előadása Budapesten és Pécsett

WINKLER Gábor

Vannak színpadi művek, amelyek hosszabb-rövidebb időre eltűnnek az idő süllyesztőjében. Vagy azért, mert témájuk aktualitását veszti, netán a szerző, vagy a középpontba állított esemény válik ilyen-olyan okból nemkívánatossá, esetleg a cselekmény újabb feldolgozásának sikere ítéli feledésre a korábbi próbálkozásokat. Operák esetében további nyomós okként szolgálhat, ha az énekszólamok megszólaltatása okoz különös nehézségeket. Ez utóbbiak sorába tartozik az olasz bel canto operairodalom fájdalmasan rövid életű szerzője, Vincenzo Bellini (1801-1835) utolsó operája, A puritánok is.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Az art brut „ klasszikusai”

LENGYEL Dávid

A franciaországi Villeneuve d’Ascq egy viszonylag fiatal, a lille-i agglomerációhoz tartozó település, amely jócskán magán viseli az észak-francia építkezés jegyeit, a masszív, vörös téglaházakat. A lendületes városvezetés egyik büszkesége a múzeum, ahová bár sokan látogatnak a tavaszi időszakban, de csak kevesen tudják, hogy a hely egy izgalmas gyűjtemény állandó otthona. A villeneuve d’ascq-i múzeumot - többek között - a benne látható art brut gyűjtemény tette népszerűvé a 20. század utolsó éveiben.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Kórházak a régi Rómában

KRUTSAY Miklós

Európa első kórházai a szerzetesrendek által fenntartott ispotályok (hospicium, xenodochium) voltak, amelyek a szegények számára menhelyként is szolgáltak. A párizsi Hotel Dieu-t 651-ben, a londoni St. Bartholomew-t 1123-ban alapították. Rómában, ahol a rászorultak számát a városba tóduló zarándokok jelentősen növelték, az egyes nemzetiségek is építettek ispotályokat honfitársaik ellátására. A magyarok egykori zarándokháza és temploma (a S. Stefano degli Ungari) a vatikáni Bazilika mellett állt.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

A pszichoanalitikus pszichobiográfia születése

KŐVÁRY Zoltán

A 19. század második felében - a természettudomány látványos fejlődése nyomán - a medicina kezdte kiterjeszteni hatáskörét olyan jelenségekre is, amelyek hagyományosan a filozófia vagy az esztétika területéhez tartoztak. Ilyen volt a kiemelkedő kreativitás kérdése is, amit a kor leginkább a zseni fogalmával igyekezett megragadni és magyarázni.

HUN 2017;27(08-09)