Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 2008;18(01)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Egymásért! Egy s más Magyarországról, 2008. január havában
Sokat töprengtem az elmúlt hetekben, mit is írjak az évindító LAM-ba. Ezt az igazán megtisztelő feladatot örömmel vállaltam el még az ősszel, mert úgy gondoltam, hogy az egészségbiztosítási reformról szóló törvény elfogadása jó apropót jelent majd a hosszú, önkéntes hallgatásomat megtörő megszólaláshoz. De akkor vajon min is vívódtam ennyit?
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában
A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat. A krónikus fájdalom szindrómában maga a fájdalom már elvesztette alapvető adaptív biológiai jelentőségét, és önálló patogenetikai folyamattá lép elő jelentős vegetatív és pszichés tünetekkel. A reumatológiai fájdalmak kezelésében alapvető jelentőségű a gyógytorna. Elvégzését segítik elő a különféle farmakológiai és nem farmakológiai módszerek. Az utóbbiak közé tartoznak például a borogatások, pakolások, balneo- és hidroterápiás módszerek, az elektro-, mechano- és termoterápiás eljárások stb. A gyógyszeres terápia leggyakrabban az egyszerű analgetikumok, a nem szteroid gyulladásgátlók, a szteroidok, a minor és immár a major opiátok adását jelenti, amelyet adjuváns szerekkel (például a triciklikus antidepresszánsok, antikonvulzív szerek) egészíthetünk ki. A leggyakrabban adott nem szteroid gyulladásgátlók indikációjánál a lehetséges mellékhatásokat messzemenőleg figyelembe kell venni. Az aneszteziológia és a reumatológia határterületéhez tartozó invazív fájdalomcsillapító módszereket (epiduralis szteroidadás, ganglionblokád, intravénás regionális blokád) a konvencionális kezelésre nem reagáló esetekben, de egyes kórképekben akár első beavatkozásként is sikerrel alkalmazzuk.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Molekulárisan célzott biológiai terápia a szolid tumorok kezelésében
Közleményünk korábban megjelent első részében összefoglaltuk az emlőrák és a vastag-, illetve végbélrák korszerű, célzott biológiai terápiáját. Ezúttal a gastrointestinalis stromatumor, valamint a hasnyálmirigyrák, a fej-nyak daganatok, a tüdőrák és a veserák molekulárisan célzott biológiai terápiáját ismertetjük, amely vagy monoklonális antitestekkel, vagy orális kinázinhibitorokkal valósítható meg. A specifikusan erre a célra kifejlesztett monoklonális antitestekkel gátolhatjuk a sejtek felszínén elhelyezkedő receptorokat (például fej-nyak laphámráksejteken az epidermalis növekedési faktor receptorait) vagy az áttétek növekedéséhez szükséges ligandot (például a vascularis endothelialis növekedési faktort veserákban). A kis molekulatömegű, orális kinázinhibitorok a sejten belüli jelátviteli utakat blokkolják, például az imatinib és a sunitinib gastrointestinalis stromatumorban, az erlotinib hasnyálmirigyrákban, az erlotinib és a gefitinib tüdőrákban, a sunitinib és a sorafenib veserákban, valamint a sorafenib májrákban. Az mTORgátló temsirolimust veserákban alkalmazhatjuk.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia
Közleményünkben a 11- és 17-béta-hidroxiszteroid- dehidrogenáz enzimcsalád tagjainak, illetve az 1-alfa-hidroxiláz és aromatáz enzimek szövetspecifikus megoszlását és funkcióját mutatjuk be. Ezek a különböző enzimek meghatározzák az aktív szteroidoknak a perifériás szövetekben végbemenő, lokális képződését, amelynek alapvető szerepe lehet a hormonszenzitív tumorok (például az emlő- és prostatadaganatok) és a metabolikus betegségek (mint az elhízás, az osteoporosis, az inzulinrezisztencia) kialakulásában. Az utóbbiaknak közös jellemzője a szöveti hypercortisolismus, azaz így szemlélve számos „szövetspecifikus Cushing-szindróma” létezik. Másképp megfogalmazva: az elhízást úgy tekinthetjük, mint a hasi zsírszövet Cushingszindrómáját, de igaz lehet az is, hogy az osteoporosis a csont obesitasa. Az intrakrinológia a különféle - részben a fent említett - enzimek által katalizált szöveti hormonszintézis eltéréseivel foglalkozik, amelyeket nem lehet a keringésben cirkuláló hormonok szintjével detektálni. A lokális hormonképződés következményei különböznek a már ismert auto-, para- és endokrin hatásmechanizmusoktól. A különböző szöveteken belüli hormonális eltérések alapján számos betegség kóreredetét másképpen is meg lehetne fogalmazni.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően
BEVEZETÉS - Vizsgálatunkban a stroke-betegség okozta magyarországi halandóságot, megbetegedési viszonyokat, funkcionalitáscsökkenést és a fekvőbeteg-forgalmat mutatjuk be a legfrissebb egészségstatisztikai adatok alapján. MÓDSZEREK - A halandóság vizsgálatára direkt és indirekt standardizálást, valamint empirikus Bayes-becslésen alapuló térinformatikai elemzést alkalmaztunk. A megbetegedési adatok a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programból és az Országos Lakossági Egészségfelmérésekből származtak. Ez utóbbi volt a forrása a korlátozottsági adatoknak is. A fekvőbeteg-forgalmi adatokat a WHO European Hospital Morbidity Database nevű adatbázisából vettük. EREDMÉNYEK - A magyarországi stroke-halandóság az elmúlt években tovább csökkent, a csökkenés mértéke meghaladta a nyugat-európai államokét. A stroke okozta mortalitás mindkét nemben az észak-magyarországi régióban, illetve Somogy és Zala megyékben volt kiemelkedően magas. A stroke incidenciája a legtöbb korcsoportban 1,5-2-szerese volt a fejlett államokban észleltnek. A 64 évnél idősebbek körében, különösen férfiak esetében, az incidencia csökkenését észleltük. A 64 évnél idősebb férfiak körülbelül 10%-a, a nők 7%-a szenvedett el már stroke-ot. E betegek több mint 10%-a csak segítséggel tudott az ágyból felkelni, öltözni, étkezni. A kórházak 2005-ben több mint 60 000 strokeesetet jelentettek. KÖVETKEZTETÉS - A mortalitásban és immár az incidenciában is érzékelhető kedvező változások ellenére igen jelentős a magyarországi stroke halandósági és megbetegedési többlet Európa fejlett államaihoz képest. A lakosság elöregedésével párhuzamosan, a viszonylag kedvező epidemiológiai változások ellenére, a betegség okozta teher további növekedése várható.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Egészség és szabad levegő
BEVEZETÉS - A minket körülvevő környezetnek fontos szerepe van a pszichoszomatikus tünetek kialakulásában. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit gondolnak a gyerekek, mi történik azzal a személlyel, aki sokáig nem megy ki a szabadba. MÓDSZEREK - Az adatgyűjtéshez „draw-andwrite” technikát alkalmaztunk, amely az írásban történő válaszadáson kívül lehetőséget ad a gyerekeknek gondolataik rajzokban való megjelenítésére is. A feladatlap nyitott kérdéseket tartalmazott, amelyek a szociodemográfiai adatokon túl kiterjedtek a környezet, az egészség és betegség kapcsolatának megismerésére. A kérdőívek kitöltése önkéntesen és név nélkül történt. A vizsgálatot hat különböző általános iskolában, 9-11 éves tanulók körében végeztük (N=448; fiú 44,6%, lány 55,4%). A vizsgált mintába a fővárosból két általános iskola került be, egy-egy pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyékből. Az általános iskolák különböző területi elhelyezkedésük alapján kerültek kiválasztásra (nagyvárosi, kisvárosi, kertvárosi, lakótelepi). EREDMÉNYEK - Azt találtuk, hogy a megkérdezett gyerekek kivétel nélkül úgy gondolják, hogy ha valaki sokáig nem megy ki a szabadba, az valamilyen formában megbetegszik. A válaszokat két nagy csoportba különíthettük el: fizikai és lelki megbetegedések. A fizikai tüneteket további négy alcsoportra oszthattuk: tünetek (anémia, sápadtság, láz, gyenge csontok és ízületek); megbetegedés, elhízás és halál. A lelki betegségeket további két alcsoportra oszthattuk: konkrét pszichiátriai betegség (például depresszió); tünetek, mint például boldogtalanság, szomorúság, düh. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapíthatjuk, hogy a gyermekek azon a véleményen vannak, hogy szoros kapcsolat van a bezártság és a különböző betegségek kialakulása között.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
„A kapott talentumokkal mindenki elszámol egyszer...” Kendrey Gábor patológusprofesszorral beszélget Nemesánszky Elemér
Bár az utóbbi években már ritkábban találkoztunk, évtizedekig gyakran vettünk részt együtt szakmai fórumokon, és az 1980-as évek második felétől szorosabb együttműködésünk gyümölcseként közös tudományos publikációk is születtek. Kendrey professzor nagy ívű karrierje orvosgenerációk számára bizonyította a patológus és a klinikus együttműködésének, szakmai párbeszédének fontosságát.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Szokatlan gyógymódok kislexikona A gyógyító masszázs
Az úgynevezett konvencionális vagy szuppresszív medicinának a betegek bizalmának megszerzése érdekében manapság újra kemény csatákat kell vívnia az alternatív gyógyászattal. A konvencionális orvostudomány hívei közül kevesen tudják azonban, hogy a mai tudományos orvoslás is egykor különböző terápiás irányzatok küzdelméből bontakozott ki, illetve, hogy a ma alternatívnak nevezett terápiák szinte mindegyike több évszázados történetre tekinthet vissza.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Daluk az örökkévalóságnak szól
A Beatles dalainak érzelmi hatása jól felhasználható a zenelélektani csoportfoglalkozásokon. A depressziós és szorongásos betegek lelkük mélyéig megrendülve élik át e remekművek lélektani üzenetét.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
A konvergáló technológiák hatása az élet- és egészségtudományokra
A tudomány szerkezete, minősége, metodikája, fókusza és eszköztára napjainkra jelentősen megváltozott. A korábban elkülönülten fejlődő területek egyre nagyobb mértékben kerülnek kapcsolatba egymással, s a kutatási témák átlépték a szorosan vett szakmai határokat. A konvergencia a gyorsan fejlődő élet- és egészségtudományok területén is megjelent. Jelenleg a biológia forradalma zajlik.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Korrekt tájékoztatás?
Nyolcvanéves nőbeteg, jó általános fizikai és szellemi állapotban van. Otthonában rosszul lesz, hasgörcs, puffadás, rossz közérzet jelentkezik. Mentővel az ügyeletes kórházba szállítják. Ott egyszerű görcsoldóval kezelik, állapota rosszabbodik.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Két másodperc
1981 karácsonya előtt éjnek évadján rohantunk a László Kórházba egyéves kisfiammal, mert nem kapott levegőt. Az utolsó pillanat után értünk oda, az újraélesztést már fénymerev, tág pupillák mellett kezdték.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
A módosított verzió hibái
A 17/2007. (II. 13.) kormányrendelet a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről hiánypótló jogszabály, mindazonáltal az eredeti rendelet szakmai hibái miatt szükséges volt annak módosítása.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Lam díj felhívás!
A LAM szerkesztősége évente pályázatot hirdet a legjobb közleményekért. Idén a pályázaton a 2008. január-2008. december között a LAM-ban megjelenő közlemények külön nevezés nélkül vesznek részt. A PÁLYÁZAT ÖT KATEGÓRIÁJA: I. EREDETI KÖZLEMÉNYEK/KLINIKAI TANULMÁNYOK A szerzők korábban még nem publikált, saját klinikai vagy klinikai jelentőségű experimentális vizsgálatokból származó adataik elemzését mutatják be, statisztikai módszerekkel alátámasztva. II. ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK Egy aktuális téma hazai és nemzetközi irodalmának áttekintése oly módon, hogy az a saját véleményt is közvetítve a belgyógyászok és háziorvosok továbbképzését szolgálja. III. PATOLÓGUSOK ÉS KLINIKUSOK PÁRBESZÉDE A kórboncolások tanulságainak, illetve a betegekből származó anyagok vizsgálatainak bemutatása. Fontos szempont a patológus és a klinikus szakmai kooperációjának megnyilvánulása. IV. REZIDENSEK FÓRUMA A kézirat benyújtásakor még szakvizsga előtt állók, illetve a rezidensképzésben részt vevő fiatal orvosok olyan írásai, amelyekben a szerzők saját megfigyeléseikből indulnak ki, illetve saját vizsgálataikból származó adatokat elemeznek az irodalmi előzmények tükrében. Idetartoznak a rezidensek képzéséről, helyzetéről képet adó, esszé jellegű publicisztikák is. V. ORVOSLÁS ÉS TÁRSADALOM Az orvoslás humán társtudományai terén publikált, az orvoslás gazdasági, jogi, szociológiai, etikai, filozófiai vonatkozásaival kapcsolatos közlemények. Idetartoznak a medicina művészetekben való reflexióját bemutató esszék is.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.