hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2004;14(12)


A bizonyítékokon alapuló gyógyszeres kezelés gyakorlata és problémái


A bizonyítékokon alapuló gyógyszeres kezelés gyakorlata és problémái
Kerpel-Fronius Sándor
| | |
 
A modern betegellátás szervezése, költségvetése és gyakorlati kivitelezése egyaránt a rendelkezésre álló bizonyítékok összességére épül. A gyógyszeres kezelésről hozott egyedi döntésekben azonban a külső bizonyítékok mellett egyenlő hangsúllyal kell jelentkezniük az orvos személyes tapasztalatainak, ismereteinek, valamint a beteg elképzeléseinek és preferenciáinak. E három tényező összjátéka nélkül nem képzelhető el betegorientált, modern orvoslás. A bizonyítékokon alapuló gyógyszeralkalmazás kiemelten a prospektív, randomizált, összehasonlító klinikai vizsgálatok eredményeire épül. A rendszerezett megfigyelések, illetve az egyedi tapasztalatok a bizonyítékok hierarchiájának alacsonyabb fokait jelentik. A vizsgálatok eredményeit a kezelt és a kontrollcsoportok kezelési eredményeinek abszolút különbségében, illetve a kontrollcsoport eredményeihez viszonyított relatív értékekben adják meg. A gyakorlatban széles körben alkalmazott és legkönnyebben értelmezhető index a kezelendő betegek száma (number needed to treat), amely megmutatja, hogy a kontrollhoz képest hány beteget kell kezelni ahhoz, hogy egy esetben bekövetkezzen a várt terápiás eredmény. A bizonyítékok összessége rendszerezés nélkül nehezen alkalmazható a mindennapos gyakorlatban. Ezért az elsődleges bizonyítékokat tartalmazó, független tanulmányok adatait együttes statisztikai feldolgozásnak vetik alá, az eredményeket független szakértők, lehetőleg előítéletektől mentesen, kiegyensúlyozottan mérlegelik, majd megfelelően ellenőrzött formában rendszerezett összefoglalókban egyesítik. Hasonló elv alapján készülnek a gyakorló orvosok számára gyorsabban áttekinthető rövid összegzések, amelyek a kérdésfeltevésre, az összesített adatok táblázatos bemutatására, továbbá a következtetésekre szorítkoznak. A jövőben várhatóan olyan rendszerek terjednek majd el széles körben, amelyek a külső bizonyítékokat az elektronikusan tárolt betegadatokkal egyesítik, ezáltal betegorientáltan mutatják a releváns bizonyítékok összességét és hierarchiáját.

Kulcsszavak

bizonyítékokon alapuló orvoslás, klinikai gyógyszervizsgálatok, bizonyítékok hierarchiája, szisztematikus összefoglaló

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszervizsgálatok típusainak és céljainak kritikai elemzése

A cardiovascularis prevenció

A cardiovascularis prevenció - A kockázat csökkentésének lehetőségei, 2010

A stroke-betegek ápolásának és rehabilitációjának egységes ápolási irányelvei

A bizonyítékokon alapuló gyógyszeres kezelés gyakorlata és problémái

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Magyarul nem megy? Anglicizmusok a magyar orvosi nyelvben

A szerkesztő nem lesz sokkal okosabb, ha a szerző felvilágosítja, miként fordítható magyarra a short tau inversion recovery szekvencia, sőt, ha nagyon rámenősen érdeklődik, olyan pontos és részletes választ kaphat, hogy a fal adja a másikat.

Tovább


Bouveret-szindróma

Az epekő okozta bélelzáródás ritka, idős betegek között előforduló kórkép. Az epekő bilioenteralis fistulák kialakulása útján jut a gyomor-bél traktusba és - az esetek 0,5%-ában a duodenumba ékelődés miatt - bélelzáródást okozhat. A kórképet - első leírójáról - Bouveretszindróma néven említi az irodalom.

Tovább


Mágneses rezonanciás vizsgálatok a neurológiában - I. rész Az agy vizsgálata

Az utóbbi tíz évben a mágneses rezonanciás vizsgálat alapvető módszerré vált a neurológiai diagnosztikában. A központi idegrendszer betegségeiben kitűnő anatómiai, morfológiai és bizonyos esetekben funkcionális információkkal szolgál. A dolgozat rövid áttekintést ad az MR szerepéről a neurológiai kórképekben a klinikai lefolyás, illetve a vezető klinikai tünetek alapján.

Tovább


Szeptikus infekció rheumatoid arthritisben

Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben 1970 és 1999 között 234 rheumatoid arthritisben szenvedő beteg halt meg és került boncolásra. A rheumatoid arthritis leggyakoribb, halált okozó szövődménye a szeptikus infekció.

Tovább