VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(08-09)


A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése


A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése
Kékes Ede, Szegedi János, Kiss István
| |
 
Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a cardiovascularis (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt. Az abszolút halálozási szám növekedésével szemben a 100 000 lakosra vetített, korral standardizált halálozási arány 21,9%-kal csökkent. A paradoxon oka a terápia fejlettsége mellett az életkor kitolódása. Ami döntő, hogy az elvesztett életévek (YLL) terén a cardiovascularis halálokoknál az IHD a negyedik helyről az első helyre került, a stroke az ötödik helyről a harmadikra. Ez a változás a világ legtöbb régiójára jellemző, így Közép-Euró­pára, illetve ezen belül hazánkra is. Az IHD és stroke mortalitásának nö­vekedésében a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a diabetes mellitus játszik szerepet. 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló értekezletén egyöntetű állásfoglalás született, amely szerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re. Külön programban emelték ki a CV betegségeket, és ennek a „Heart of 25 by 25” elnevezést adták. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (az elhalálozás valószínűsé­ge 30-70 év között) csökkentése. A cél­kitűzés négy fő pontból áll: a dohányzás 30%-os csökkentése, a magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os csökkentése, az elhízás és a 2-es típusú diabetes növekedé­sének megállítása. Világméretű becsléseket vé-geztek abban a vonatkozásban, hogy mi várható 2025-ben a terv sikere vagy sikertelensége esetén. Ha a jelenlegi trend folytatódna, az egész világon a nőknél 30%-kal, férfiaknál 34%-kal növekedne a korai CV mortalitás. Ha minden tényező befolyásolása sikerül, akkor nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, a férfiaknál 6%-os csökkenés lenne. A fejlett országok tekintetében a csökkenés mindkét nemben meghaladná a 20%-ot.

Kulcsszavak

ENSZ-program, korai cardiovascularis mortalitás, elvesztett életévek, hypertonia, dohányzás, elhízás, 2-es típusú diabetes

Kapcsolódó anyagok

Szekszárdi Hypertonia Napok

Elhízás és cardiovascularis kockázat. Az ESH és az EASO közös cselekvési programja

Telemedicinális eszközök (okostelefon, tablet) felhasználási módszerei otthoni vérnyomásmérés során

A statinkezelés jelentősége magasvérnyomás-betegségben

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve - A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11., módosított, javított és kiegészített kiadás.

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

A perzisztencia a terápia sikerességének fontos eleme, amely számos tényezőtől függ. A klinikai vizsgálatokban optimális körülmények között mért perzisztencia azonban nem feltétlenül esik egybe a valós klinikai gyakorlatban megfigyelt adatokkal.

Tovább


Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.

Tovább


Romics László-díj - hogy a fiatalok lendületet kapjanak Interjú Karádi István professzorral

Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.

Tovább


A pszichoanalitikus pszichobiográfia születése

A 19. század második felében - a természettudomány látványos fejlődése nyomán - a medicina kezdte kiterjeszteni hatáskörét olyan jelenségekre is, amelyek hagyományosan a filozófia vagy az esztétika területéhez tartoztak. Ilyen volt a kiemelkedő kreativitás kérdése is, amit a kor leginkább a zseni fogalmával igyekezett megragadni és magyarázni.

Tovább