hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(03)


A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon
– Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban


A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon
– Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés  a hipertonológiai ellátásban
Szegedi János, Kékes Ede, Kiss István
| |
 
A hypertonia népbetegség, amely alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, morbiditását, mortalitását, életminőségét. A szövődmények előfordulásának csökkenését kedvezően befolyásolja a helyes - irányelvek által meghatározott - kezelés, a hatékony gondozás, a célvérnyomás elérése és tartós megtartása, a beteg-orvos együttműködés hatékonysága. A beteg-orvos, asszisztencia-gyógyszerész közötti együttműködés jelentőségét a nemzetközi szervezetek (WHO, PGEU, NICE) számos állásfoglalása is hangsúlyozza. Egyre nagyobb jelentőséggel bír az egészségügyi ellátórendszer általános színvonala, az egységes információrendszer és a telemedicina modern eszközeinek kiterjedt használata. Rendkívül fontos a gyógyszer-adherencia mértéke. Hazai, saját tapasztalataink szerint az újonnan gyógyszeres kezelésbe vett betegek közel 40%-a a második-harmadik hónapban már nem szedte az előírt gyógyszerét. Az otthoni vérnyomásmérés, a vérnyomásnapló vezetése, az okostelefonok által közvetített betegoktatás, és gyógyszerbevételi ellenőrzés növeli az adherenciát. Az igazi előrelépést az jelentené, hogy - a szívelégtelenség gondozásához hasonlóan - nevesített hypertonia-szakrendelések látnák el a hypertoniás betegeket (egyetemi centrumok budapesti, megyei kórházak belgyógyászati osztályaihoz, illetve a praxisközösségekhez rendelten) hazánkban.

Kulcsszavak

hypertoniabetegség, beteg-orvos és asszisztencia-gyógyszerész együttműködés, gyógyszer-perzisztencia, telemedicina, hypertonia-központok

Kapcsolódó anyagok

A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban

Teleneurológia

A telemedicina hatása az orvos-beteg kapcsolat átalakulására orvosok körében végzett interjúk eredményei alapján

A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az anatómus lelki szemei - Szabó Beáta „A fény sebei, a színek anatómiája” című kiállítása a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Dankó Réka művészeti menedzser és kurátor szervezésében szimpatikus kezdeményezéssel adott teret egy kortárs képzőművészeti kiállításnak 2017 őszén: Szabó Beáta festőnő művei voltak megtekinthetőek szeptember 7. és 28. között. De hogyan kerültek egy orvostörténeti múzeumba? Úgy, hogy kizárólag belső szerveket ábrázolnak, éppúgy, mint a múzeumban látható preparátumok és anatómiai ábrák. Éppúgy - de mégsem úgy.

Tovább


Az akupunktőri képesítések szerepe az akupunktúra randomizált, kontrollált vizsgálataiban

Az akupunktúra hatását elemző randomizált, kontrollált vizsgálatok több szempontból heterogének. Az egyes kórképek vonatkozásában vizsgált akupunktúrás beavatkozások, valamint a vizsgálatok felépítése terén is sokféleség mutatkozik.

Tovább


Az apák szerepe az evészavarok családterápiájában, különös tekintettel a mozaikcsaládokra

Az evészavarok (anorexia nervosa, bulimia nervosa) a modern civilizációs zavarok tipikus példái. Terápiájukban a fiatal, 20 éves életkor alatti betegek esetében a családterápia döntő szerepet tölthet be.

Tovább


Gyötrelmes utazás, avagy egy különös házasság titka - Gerda Wegener és Lili Elbe

Gerda Wegener, született Gerda Marie Fredrikke Gottlieb dán nőfestő (1886-1940) Lili Elbe című festménye akkor hozza igazán lázba a nézőt, amikor megismeri a háttértörténetét. A pasztellszínekkel festett kép tárgya egy divatos, a 20. század húszas éveire jellemző frizurájú, elegáns nő, aki koktélját fogyasztja egy kávéházban, és kecses mozdulattal int valakinek, aki nem látható a vásznon.

Tovább