hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2019;29(06-07)


A 2018. évi európai ISPOR egészség-gazdaságtani konferencia szakmai tapasztalatai


A 2018. évi európai ISPOR egészség-gazdaságtani  konferencia szakmai tapasztalatai
Elmer Diána, Boncz Imre, Pónusz Róbert, Németh Noémi, Endrei Dóra
| |
 
Az International Society for Pharma­coe­co­nomics and Outcomes Research (továbbiakban: ISPOR) 21. évi európai kongresszusát 2018. november 10-14. között Barce­lonában rendezték meg. A „New Perspectives for Improving 21st Century Health Systems” téma köré épített konferencián több mint 90 országból több mint 5500-an vettek részt az egészségügy minden területéről. A konferencia programjában három plenáris előadás, két spotlight session, 12 fórum, 36 rövid kurzus és 17 workshop szerepelt, és több mint 2400 kutatói poszter, valamint 68 pódiumprezentáció megtekintése vált lehetővé.

Kapcsolódó anyagok

Nővér folyóirathoz benyújtott közlemények - a lektor szemszögéből

Egy kevésbé ismert probléma: az Inkontinencia Asszociált Dermatitis

A hatékony dolgozói teljesítményértékelési rendszerek

A roma kisebbség társadalmi befogadásának kérdése a Cseh Köztársaságban a kulturális és adaptációs modell szempontjából

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A varázsfuvola Mozart operája az értelmezések kereszttüzében

„A varázsfuvola”, Mozart utolsó színpadi műve volt az első „igazi” opera, amelyet láttam. Hétéves voltam, és így utólag visszagondolva úgy tűnik, hogy szigorú nevelési elveket követő szüleim kellően érettnek tartottak, hogy - amiről addig szó sem lehetett - hétköznap, esti előadáson az Operaház széksoraiba ülhessek. Addigra persze már átestem az ismeretségi körünk kortárs gyermekei számára „kötelezőnek” tartott „Dió törőn” és a „János vitézen”, de operaként számon tartott művel most, első alkalommal találkozhattam. Ez az első találkozás azután egy életen át tartó rajongás nyitánya lett.

Tovább


A Jó, a Rossz és a Csúf

A címről sokunknak (de nem mindenkinek!) Sergio Leone filmklasszikusának figurái villannak fel és halljuk (vagy mégsem?) Ennio Morricone zenéjét. Ugye, ez a mondat is csupa furcsaság? Pedig, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki látta a filmet (sőt, biztos, hogy nem) és a fülünkbe csengő zene dallama is lehet csalóka. Tetszik vagy sem, de így vagyunk a lipidológiai tudományterület klasszikusaival is. A legtöbben, akik most a négy klinikus összefoglalóját olvassák, sokat (de korántsem mindent!) tudnak a témá(k)ról, másoknak talán ez lesz a további érdeklődést felkeltő „nagy cikk”.

Tovább


Az akadémiai kutatóhálózat kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

A tudósközösség egyöntetű véleménye szerint az utóbbi évben a kormány, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot irányító Palkovics László vezetésével mintha a CEU elüldözése után a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit szeretné ellenőrzése alá vonni. Ezek az intézkedések szerintük indokolatlanok, érthetetlenek, sőt egyértelműen károsak az Akadémiának, a magyar tudományosságnak, sőt a nemzetnek. Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végigviszi a kormányzat.

Tovább


A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) szerepe a diabetesellenes harcban

Hogyan segíthet a MOTESZ a cukorbetegség visszaszorításában, illetve a kór megelőzésében? Erről kérdeztük a szervezet elnökét, Oberfrank Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatóját.

Tovább