VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(08-09)


„Érdemes-e az orvostörténelemmel továbbra is foglalkoznia?”
– Magyary-Kossa Gyula levele Csajkás Bódognak


„Érdemes-e az orvostörténelemmel továbbra is  foglalkoznia?” 
– Magyary-Kossa Gyula levele Csajkás Bódognak
Perjámosi Sándor
| |
 
Egy fiatal, kezdő orvostörténész, Csajkás Bódog levelet írt 1941-ben Magyary-Kossa Gyulának, a magyar orvostörténetírás legismertebb alakjának és elküldte neki néhány munkáját is. Levelében azt kérdezte: „ér­demes-e az orvostörténelemmel továbbra is foglalkoznia?” Magyary-Kossa rövid, bátorító válaszában munkája folytatására biztatta a fiatalembert.

Kulcsszavak

Csajkás Bódog, Magyary-Kossa Gyula, levél, orvostörténet

Kapcsolódó anyagok

200 éve született az anyák megmentője

A hazai hemodialízis kezdete a múlt század második felében

A mediterrán diéta és a magasvérnyomás-, illetve szív-ér rendszeri betegségek megelőzésének összefüggése

„Érdemes-e az orvostörténelemmel továbbra is foglalkoznia?” – Magyary-Kossa Gyula levele Csajkás Bódognak

Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban III. rész - Az önálló táplálkozás alakulása az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

Háromrészes cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy milyen mértékben valósulnak meg a csecsemő- és kisdedtáplálásra vonatkozó hazai és nemzetközi ajánlások a hazai gyakorlatban egy speciális egészségügyi (kórházi és területi) mintában. Első cikkünkben a szoptatás tartamáról, az azokat befolyásoló tényezőkről, a szoptatás szubjektív megítéléséről és a szoptatással kapcsolatos nehézségekről számoltunk be. Második írásunkban a hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás folyamatát térképeztük fel, és bemutattuk a táplálási problémák ezzel összefüggő mutatóit. Harmadik, befejező cikkünk az önálló, autonóm étkezés alakulásának momentumait próbálja megragadni.

Tovább


A Janus-arcú hercegnő, avagy a lélek mélyéről felszínre törő kísértetek titka

Francisco Goya Alba hercegnő című festménye (1797) zavarba ejti a spanyol népviseletet ismerő nézőt. A kopár háttérből Maya (parasztlány) ruhába öltözött, de büszke tekintetű, egyenes tartású arisztokrata nő emelkedik ki, aki parancsolón mutat a lába előtt a homokba írt „Solo Goya” (Csak Goya) feliratra. Az ujján lévő briliánsgyűrűbe saját neve (Alba), az aranygyűrűbe Goya neve van belevésve. Az elemző joggal teszi fel a kérdést: vajon a lába előtt a homokban a „Csak Goya” felirat a hercegnő vagy az alkotó érzéseit tükrözi?

Tovább


Megváltók, júdások, filozófusok és orvosok A Spinoza-megoldás

Irvin D. Yalom, a Stanford Egyetem professor emeritusa valójában mindig is író akart lenni. Magyarországon tavaly megjelent legújabb, A Spinoza-probléma című regényében a több mint ötven éve praktizáló orvos rekonstruálja a pszichiátria szakterületét megalapozó filozófus, Baruch/Benedictus Spinoza belső világát.

Tovább


Jan Veth, és neves kortársakról készült portréi

A festőként, grafikusként, költőként és publicistaként egyaránt ismert Jan Pieter Veth (1864-1925), akit az esztétika és művészettörténet tanárának is kineveztek az amszterdami egyetemen, a holland kulturális és művészeti élet egyik meghatározó személyiségének számított az 1900 körüli évtizedekben.

Tovább