hirdetés

 VISSZA

Korszerű Kaleidoszkóp - 2016;2(2)


Demencia a mindennapi gyakorlatban


Kovács Tibor
| |
 
A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet memóriazavar és lebenytünetek (aphasia, agnosia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) társulása alkot. A demens betegek száma Magyarországon 150-300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leggyakoribb oka (akár az esetek 70%-ában) az Alzheimer-kór (AK). Demenciában a kognitív tünetek a betegek mindennapi tevékenységét gátolják. Ha a szokásos életvitel nem károsodik, a tünetek enyhék, a demencia előszobájáról, az enyhe kognitív zavarról (MCI: mild cognitive impairment) beszélhetünk. Bár a kognitív tünetek felismerése minél korábbi szakaszban fontos, Magyarországon a demens betegek enyhe szakaszban való felismerése elmarad a kívánttól, a betegek többségét sajnos már csak az előrehaladottabb, középsúlyos szakaszban diagnosztizáljuk, így a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket is rosszul használjuk ki, Magyarországon - európai viszonylatban - a legkisebb mértékben. Ennek javításában, a betegirányításban és a korai felismerésben az alapellátás szerepe elsődleges.

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az Alzheimer Café mint lehetőség az egészségügyi kultúra területén

A legújabb adatok szerint jelenleg több mint 35,6 millió áldozata van az Alzheimer- kórnak és a demencia egyéb formáinak. Világszerte évente 4,6 millió új beteget regisztrálnak, és hét másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet. Az előrejelzések nem kis mértékben aggasztóak, hiszen 2030-ra 65,7 millió, 2050-re 115,6 millió ápolásra szoruló demens beteget jósolnak; tehát 15 éven belül duplájára, 35 év alatt pedig akár triplájára emelkedhet a páciensek száma. Ez röviden azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember áldozatává válik ennek a típusú betegségnek.

Tovább


A beteg története erőt ad a munkához

Kálmán János pszichiáterprofesszort, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának igazgatóját a 2016. április 21. és 24. között Budapesten tartott Alzheimer Világkongresszusról kérdeztük

Tovább


Apixabankezelés magas strokerizikójú betegnél korábbi intracranialis vérzés után

A cardiogen stroke megelőzésére pitvarfibrillációban eddig a K-vitamin-antagonisták álltak rendelkezésre. Használatuk során számos nehézséggel kell szembenézni. A szűk terápiás ablak miatt gyakori vérvételre van szükség. Ugyanakkor a diéta tartása is sokszor jelentős körültekintést és nehézséget jelent, különösen más diétával összehangolva, például cukorbetegek esetében.

Tovább


A háziorvos szerepe a demens beteggel és a hozzátartozókkal való kommunikációban

A demencia súlyos, krónikus lefolyású betegség, amely nagyon nagy terhet ró a betegre és az őt ápoló hozzátartozókra egyaránt. A betegség természetéből adódóan a beteggel folytatott kommunikáció nehezített. A kezdeti fázisban tapasztalható feledékenység és szótalálási problémák egyre súlyosbodnak, a verbális kommunikáció lehetőségei ezzel párhuzamosan egyre szűkülnek. Ennek megfelelően a betegség különböző stádiumaiban más megközelítési módszer alkalmazható a beteggel történő kapcsolatteremtésre és a beteg által közvetített jelzések megértésére, illetve az azokra való reagálásokra.

Tovább