hirdetés

 VISSZA

Klinikai Onkológia - 2018;5(1)


Hepatocellularis carcinoma korszerű kezelése


Demeter Gyula, Végh Éva
| |
 
A hepatocellularis carcinoma (HCC) korszerű kezeléséről a Klinikai Onkológia folyóiratban már lehetett olvasni 2014-es évi (1) és idei különkiadásban (2), mely a konkrét irányelvek alapján számolt be a HCC epidemiológiájáról, BCLC stádiumbeosztásról és a stádiumoknak megfelelő kezelésről. Ez alkalommal elsősorban a HCC szisztémás - első és másodvonalú - kezeléséről számolnánk be saját eredményeink, valamint klinikai vizsgálati eredmények alapján is. Saját eredményeink alatt értjük a Szent László Kórház onkológiai ambulanciáján 2010-2016. között kezelt 203 HCC-beteg kezelését, melyet egy 2016-os MKOT-konferencián már előadtunk. Idén 9 betegnél indítottunk regorafenib másodvonalú kezelést egyedi méltányossági kérés jóváhagyását követően.

Kulcsszavak

hepatocellularis carcinoma, BCLC-stádiumbeosztás, sorafenib, regorafenib

Kapcsolódó anyagok

Vízió vagy realitás? Hepatitis C-vírus-mentessé válhat-e Magyarország 2030-ra?

Hepatocellularis carcinoma korszerű kezelése

Tirozinkináz-gátlók és biszfoszfonátok a veserákok csontáttéteinek kezelésében

A májrák korszerű kezelése

A hepatocellularis carcinoma kezelése májátültetéssel: hazai eredmények

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

EMT (epithelialis-mesenchymalis átmenet) – CSC (daganatos őssejtek)

A daganatellenes kezelés hatékonysága rendszerint korlátozott a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia miatt. A szerzett rezisztencia egyik fontos oka az intratumoralis heterogenitás, ami a daganatsejtek fenotípusa közötti változatosságot jelenti egy tumoron belül. Ez a heterogenitás a genotípust érinti elsősorban. A daganatos őssejtek (cancer stem cell, CSC) a koncepció szerint képesek meghatározni a daganat progresszióját, a klinikai onkológia legnagyobb kihívásaként metasztázisok létrejöttét. Hogy ez kialakuljon, a tapasztalatok szerint hámeredetű daganatoknál az epithelialis karaktert mesenchymalisnak kell felváltania (epithelial-mesenchymal transition), ha nem is teljesen. A CSC fenotípusához tartozik, a normális szöveti őssejtekhez hasonlóan. a szerekkel szembeni rezisztencia, illetve a károsításokat követő regeneráció. Ezeknek a tulajdonságoknak a szabályozó mechanizmusa még alig ismert, de minden bizonnyal ebben genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ha ezeket terápiás célpontként megismerjük, talán a leghatékonyabb kezelési stratégia birtokába juthatunk.

Tovább


Újdonságok az emlőrák ellátásában a San Antonio Breast Cancer Szimpózium tükrében, 2017

A 2017. évi San Antonio Breast Cancer Szimpózium (SABCS) 40. jubileumi rendezése mind külsőségeit, mind szakmai tartalmát tekintve ünnepi volt. Az évforduló lehetőséget ad a visszatekintésre: a 20 évvel ezelőtti emlőrákra vonatkozó ismereteink és gyakorlatunk sematikusnak és primitívnek tűnnek, a változás szembetűnő. A terápia sokszínűvé és személyre szabottá vált. Igény a precíziós ellátás, vagyis valamennyi, a daganatot és beteget illető szempont tekintetbevétele - legyen szó sebészi, radioterápiás, gyógyszeres kezelésről, vagy akár a diagnosztikáról, ez volt a legfontosabb üzenete az ez évi konferenciának. A szimpózium továbbképző üléseivel, az alapkutatás és klinikai kutatás legújabb eredményeit bemutató tudományos előadásaival mindig a legmodernebb és legelőremutatóbb felfogást és szemléletet közvetíti, mely új lökést ad a betegellátás javításához is.

Tovább


Fáradékonyság - tünet vagy mellékhatás?

A daganatos betegséghez köthető fáradékonyság az életminőséget befolyásoló, gyakran előforduló tényező, amely a betegek jelentős részét érinti. A gyakran aluldiagnosztizált, figyelmen kívül és kezeletlenül maradó fáradékonyság jelentős hatással van a betegre, annak családjára és annak környezetére is. Ebben az áttekintésben összefoglaljuk a daganatos betegséghez köthető fáradékonyság kiváltó tényezőit, szűrési módszereket, kivizsgálásának menetét, kezelési lehetőségeket, a nemzetközi irányelveket figyelembe véve. Szerencsére napjainkban ennek szűrése és megfelelő kezelése egyre nagyobb figyelmet kap és már több nemzetközi szakértői csoport is adott ki irányelveket a témában, mint például az ASCO és az NCCN. A fenti ajánlásokat és irányelveket követve igyekszünk segítséget nyújtani annak eldöntésében, hogy a fáradékonyság a betegség progresszióját/relapszusát jelző tünet vagy egy potenciálisan kezelhető mellékhatás-e. Azonban végeredményben talán mindezek közül az a legfontosabb kérdés, hogy miért ennyire aluldiagnosztizált a daganatos betegséghez köthető fáradékonyság.

Tovább