hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(11-12)


A krónikus agyi hipoperfúzió szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában
Tények és hipotézisek


A krónikus agyi hipoperfúzió szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában 
Tények és hipotézisek
Zádori Dénes, Datki Zsolt, Penke Botond
| | |
 
A neurodegeneratív kórképek közé tartozó Alzheimer-kórban számos kockázati tényező etiopatogenetikai szerepét igazolták. Közöttük jelentős számban akadnak olyanok, amelyek főként cardiovascularis kockázati tényezőként ismertek, és krónikus agyi hipoperfúziót képesek előidézni. Ez a hipoperfúzió, illetve a következményes hipometabolizmus már enyhe kognitív zavarban is detektálható funkcionális képalkotó eljárások segítségével az agyi vízválasztó területeken. A perfúziócsökkenés kapillárisdegenerációhoz vezet ezeken a területeken, a diffúzió károsodását előidézve. Ez a folyamat az idegsejtek tápanyag- és oxigénellátását tovább csökkentve képes neurodegenerációt elindítani, amely projekciók révén továbbterjed az asszociációs kérgi neuronokkal kezdődő glutamáterg rendszeren. Ebben a neuronalis kapcsolatrendszerben olyan neuropatológiai elváltozások (neurofibrillaris kötegek és a β-amyloid plakkok) jelennek meg, amelyek az Alzheimer-kór jellegzetes markerei. Az áttekintő cikkben egyrészt bemutatjuk a hipoperfúzió kialakulását és következményeit az agyi vízválasztó területeken, másrészt leírjuk az Alzheimer-kór korai szakaszában a neurodegeneráció folyamatát az asszociációs kérgi neuronoktól kiinduló kapcsolatrendszeren. Az Alzheimer-kór eddigi hipotéziseinek és a neuropatológiai elváltozásoknak a figyelembevételével új konszenzusmodellt adunk meg a betegség kialakulási mechanizmusára.

Kulcsszavak

Alzheimer-kór, enyhe kognitív zavar, hipoperfúzió, neuropatológia

Kapcsolódó anyagok

Az elektroencefalográfia hasznossága syncope esetén

Dementiák farmakoterápiája

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Enyhe kognitív zavar felmérése és ellátása a mindennapi gyakorlatban

A dementia arcai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az emberi prionbetegségek genetikai háttere

Az emberi prionbetegségek három csoportba oszthatók: sporadikus, genetikai vagy szerzett. Emberben a prionproteingén (PRNP) a 20-as kromoszóma rövid karján (20p12- ter) található. Prionbetegségek esetén mutációk és polimorfizmusok ismertek. A genetikai prionbetegségek autoszomális domináns öröklésmenetű kórképek, penetranciavizsgálatok csak az E200K-mutációra ismertek (59-89%). A mutációk szubsztitúciós vagy inszerciós típusúak.

Tovább


Humán artériák kalcitoninszerű receptor és receptoraktivitást módosító fehérjék mrnsexpressziójának változásai stroke-ban és akut szívinfarktusban

A kalcitoninszerű receptor (CL-R) funkcionális CGRP1-receptor kombinálva receptoraktivitást módosító fehérjével (RAMP1), vagy adrenomedullin-receptor kombinálva RAMP2-vel vagy RAMP3-mal. Vizsgálatunk célkitűzése volt 1. módszert kidolgozni a CL-R, RAMP1, RAMP2 és RAMP3 mRNS relatív menynyiségi vizsgálatára humán koszorúerekben, tüdőerekben és arteria cerebri mediában (ACM), valamint 2. meghatározni az mRNS-expressziót cerebro- és cardiovascularis betegségekben.

Tovább


A transcranialis egyenáram-ingerlés módosítja az arcadaptációs mechanizmust

Az emberi kommunikáció és társas viselkedés egyik alapja az arcfelismerés. Számos korábbi vizsgálat során próbálták felfedni, hogy mely kérgi struktúrák játszanak szerepet az emberi testrészek felismerésében, a nemek, illetve népcsoportok közötti különbségek elkülönítésében.

Tovább


Ventralis nyaki cage-ekkel és spacerrel szerzett tapasztalataink

Osztályunkon 2001-2005 között 86 beteget operáltunk nyaki porckorongsérv és/vagy spondylosis miatt, akik esetében a discectomiát és decompressiót követően valamilyen nyaki cage vagy spacer beültetésével végeztük el a stabilizálást. Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a fájdalom, az életminőség, a munkaképesség változásait, a csigolyák összecsontosodásának arányát, az operált rés magasságának megtartottságát, az összecsontosodott csigolyák alatt és felett lévő szegmentumok változását, valamint a nyaki gerinc helyzetét.

Tovább