hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2017;70(3-4)


Különböző ápolói munkarendek hazánkban és egészségre gyakorolt hatásaik


Különböző ápolói munkarendek hazánkban és egészségre gyakorolt hatásaik
Fusz Katalin, Tóth Ákos, Varga Bernadett, Rozmann Nóra, Oláh András
| |
 
Bevezetés - A váltott műszak megterhelő az ápolóknak, és egészségi problémákhoz vezethet. Cél - Kutatásunk célja volt a különböző ápolói munkarendtípusok feltérképezése, és az ápolók tápláltsági állapotára, szubjektív fizikális és mentális egészségére kifejtett hatásuk elemzése. Módszer - Az első vizsgálatban 326, váltott műszakban dolgozó ápoló töltötte ki a Bergen Shift Work Questionnaire-t, miután adaptáltuk magyar nyelvre. A második felmérés során összesen 518 ápoló töltötte ki a kérdőívet dél-dunántúli kórházakban, a Pécsi Tudományegyetem klinikáin és az Egészségtudományi Kar szervezésében tartott továbbképzések szüneteiben. Eredmények - A Bergen Váltott Műszak Alvás Kérdőív (BSWSQ-H) megfelel a szükséges pszichometriai előírásoknak, amely lehetővé teszi a diszkrét álmatlanság tüneteinek vizsgálatát különböző műszakokban. A szabálytalan munkarendben dolgozó ápolók alvásminősége rosszabb, mint a szabályos és flexibilis munkarendben dolgozóké (p<0,001). A válaszadók 76,6%-a szerint a szabálytalan munkarend rosszabb, mint a szabályos. Az ápolók 63,8%-a szerint az alábbi szabályos munkarend a legjobb: egy 12 órás nappali műszak után egy 12 órás éjszakai műszak, majd két pihenőnap. Az átlagos testtömegindex 26,16 kg/m2, mely túlsúlyt jelez. A váltott műszak kezdete óta 42,7%-nál súlygyarapodás lépett fel. A pszichoszomatikus panaszok közül a hát- és derékfájás a leggyakoribb (78,4%), mely összefügg a testtömegindex emelkedésével (p=0,013). Az ápolók koherenciaérzete átlagosan 61,76 pont. A nappali munkarendben dolgozók koherenciaérzete jobb, mint a váltott műszakban dolgozóké (p=0,004). A szabálytalan munkarendű ápolók rosszabbnak ítélték az egészségi állapotukat (p=0,019), és koherenciaérzetük is alacsonyabb (p=0,04). Következtetés - A munkarend szabálytalansága megterhelő az ápolók számára. Az ápolók egészsége miatt célszerű a legkevésbé megterhelő ápolói munkarendeket kialakítani.

Kulcsszavak

váltott műszak, munkarendek, alvászavar, koherenciaérzet

Kapcsolódó anyagok

Különböző ápolói munkarendek hazánkban és egészségre gyakorolt hatásaik

Ápolói műszakrendek hatásainak vizsgálata Standard Shiftwork Index alkalmazásával - pilot vizsgálat

Tíz év, 600 vizsgálat - gyermekek video-EEGmonitorizálásával szerzett tapasztalataink

Életminőség és alvászavarok vesetranszplantált betegek körében

A gyulladás és az alvászavarok összefüggései vesetranszplantált betegek körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Procedurális tanulás és konszolidáció autizmus spektrum zavarban

Az autizmus spektrum zavarban (ASD) szenvedő gyerme-kekre általában jellemző, hogy eltérő tanulási és emlékezeti funkciókkal rendelkeznek. Az utóbbi években több olyan kutatás is született, amely a különböző tanulási mechanizmusokon belül a procedurális tanulást vizsgálta.

Tovább


Sclerosis tuberosás betegek gondozása

A sclerosis tuberosa egy autoszomális dominánsan öröklődő genetikai betegség, mely a legkülönbözőbb szervekben manifesztálódik benignus tumorok, illetve proliferációs zavarok formájában.

Tovább


Pazopanib indukálta egyoldali posterior reverzibilis encephalopathia szindróma

A posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (Posterior Reversible Encephalopathy Syndrome, PRES) reverzibilis klinikai és neuroradiológiai kórkép, ami bármely életkorban jelentkezhet fejfájás, módosult tudatállapot, görcsroham és corticalis vakság formájában.

Tovább


Titán-dioxid nanorészecskék szubakut légúti adagolásával kiváltott elektrofiziológiai eltérések és általános toxicitás patkányban

A titán-dioxid (TiO2) nanoméretű, jellemzően 100 nm-nél kisebb, részecskéi ma már számos, részben közvetlen emberi expozícióval járó alkalmazásban megjelentek. Ismert tulajdonságaik - nagy fajlagos felület, szervezeten belüli mozgékonyság, oxidatív stressz keltése, gyulladásmediátorok felszabadítása stb. - alapján idegrendszeri károsodást okozhatnak, azonban erre vonatkozóan csak kevés és ellentmondó adat áll rendelkezésre.

Tovább