VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2018;71(03-04)


Glioblastoma multiformés beteganyag komplex posztoperatív kemoradioterápiás és adjuváns temozolomidterápiájának hosszú távú nyomon követési eredményei, valamint a posztoperatív MR-vizsgálat jelentős


Glioblastoma multiformés beteganyag komplex posztoperatív kemoradioterápiás és adjuváns temozolomidterápiájának hosszú távú nyomon követési eredményei, valamint a posztoperatív MR-vizsgálat jelentős
Lukács Gábor, Tóth Zoltán, Sipos Dávid, Csima Melinda, Hadjiev Janaki, Bajzik Gábor, Cselik Zsolt, Semjén Dávid, Repa Imre, Kovács Árpád
| |
 
Bevezetés - A glioblastoma multiforme (GBM) a központi idegrendszer leggyakoribb, nagy agresszivitású, rosszindulatú primer daganata. Az intézetünkben kezelt beteg-anyagon, 10 éves nyomon követésen alapuló retrospektív vizsgálat célja a kezelési eredmények leírásán kívül a posztoperatív képalkotás kiemelt jelentőségének bemutatása volt, különös tekintettel az MRI által igazolt komplett sebészi reszekció túlélésre gyakorolt hatására. Módszer - Vizsgálatuk során a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Központ Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében 2006. januártól 2015. áprilisig 59 újonnan felfedezett, szövettanilag igazolt (World Health Organization WHO, IV. Astrocytoma) GBM-es beteg adatait dolgoztuk fel. Minden beteg, akinek ECOG-státusza ezt lehetővé tette, a multidiszciplináris onkológiai bizottság döntése alapján adjuváns kemoradioterápiában részesült Stupp-protokoll szerint. Minden esetben a kezelés előtt, majd azt követően hat héttel, és háromhavonta ismételve kontrasztanyagos koponya-MR-vizsgálat történt. A betegek 60 Gy összdózisú, 3D alapú, konformális sugárkezelést kaptak konkomittáló 75 mg/m2 temozolomid (TMZ) medikációval. A radiokemoterápiás fázis után négy héttel a monoterápiás TMZ-fázis kezdődött el. Az első ciklus 150 mg/m2, majd a továbbiakban 200 mg/m2 öt napon keresztül, 28 napos ciklusokban, összesen hat ciklust tervezve. Eredmények - Az 59 beteg átlagéletkora 63 év (17-84 éves) volt. A vizsgálatban 34 férfi és 25 nőbeteg vett részt. 14 beteg esetében teljes tumorreszekció, 39 betegnél rész-leges reszekció, míg hat beteg esetén biopszia történt. A statisztikai elemzés szerint a férfiaknál a túlélés hosszabb volt, mint a nőknél, a férfiak és a nők medián túlélése 13 hónap volt, ugyanakkor a teljes túlélés (OS) a férfiaknál 26,209, a női betegek esetében 15,625 hónap volt (log-rank, p=0,203). Vizsgálatunk szerint az 50 év feletti betegek becsült túlélése szignifikánsan rövidebb volt 12 hónapos medián túléléssel (log rank p=0,027), mint az 50 évnél fiatalabb betegeknél, 23 hónapos medián túléléssel. A leghosszabb becsült átlagos túlélés az ECOG „0” állapotú (16 hónap) betegeknél adódott. Ugyanakkor nem találtunk szignifikáns különbséget a különböző ECOG-státuszú betegek (log-rank p=0,146) becsült túlélésében. A műtéti ellátás alapján, a posztoperatív szakban MRI-vel igazolt komplett reszekcióban részesült betegek átlagtúlélése volt a leghosszabb (36,4 hónap), melyet a biopsziában részesült betegek túlélése követett 21,5 hónappal. Az MRI-vel igazolt részleges reszekcióban részesült betegek átlagtúlélése 15,8 hónap volt. Következtetés - A komplex ellátás ellenére a GBM kiújulása gyakori, a betegek túlélése továbbra is szerény. Vizsgálatukból megállapítható, hogy a műtét utáni MR-vizsgálattal igazolt komplett reszekció esetében számíthatunk csak hosszú távú túlélésre. Eredményeink azt bizonyítják, hogy a komplex neuroonkológiai ellátásban részesülő betegek ellátása Magyarországon hasonló szinten van, mint bármely más fejlett európai országban.

Kulcsszavak

glioblastoma multiforme, radiokemoterápia, MRI, túlélés

Kapcsolódó anyagok

A Magyarországi Vasculitis Regiszter első öt évének eredményei

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Glioblastoma multiformés beteganyag komplex posztoperatív kemoradioterápiás és adjuváns temozolomidterápiájának hosszú távú nyomon követési eredményei, valamint a posztoperatív MR-vizsgálat jelentős

Az MRI helye a sclerosis multiplex kezelés hatékonyságának megítélésében II.: mérési protokollok

Az MRI helye a sclerosis multiplex kezelés hatékonyságának megítélésében I.: mérési markerek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Újszülöttkori stroke - a tünetek megjelenésétől az utánkövetésig

Célunk a Szent János Kórház 3. progresszivi-tási szintű Koraszülött Intenzív Osztályán 2006 és 2017 között perinatalis stroke-kal diagnosztizált érett újszülöttek kórlefolyásának elemzése volt.

Tovább


Az MRI helye a sclerosis multiplex kezelés hatékonyságának megítélésében I.: mérési markerek

Az MRI szerepe a sclerosis multiplex diagnosztikájában kiemelt jelentőségű. Az újabb és újabb kezelési lehetőségek a terápia hatékonyságának monitorizálását is szükségessé teszik. A klinikai tünetek (relapszusok és az állapot prog-ressziója) mellett a különböző MR-paraméterek is szerepet kapnak a betegségaktivitás mérésében.

Tovább


Szkizotip személyiségvonások és a nyelvi kreativitás összefüggéseinek vizsgálata

A kreativitás és a szkizofrénia közti kapcsolat természete már régóta foglalkoztatja az elméletalkotókat, azonban a téma módszeres vizsgálata csak az utóbbi évtizedekben teljesedett ki.

Tovább


Nusinersen a spinalis izomatrophia kezelésében

A spinalis izomatrophia (SMA) diagnózisa néhány éve még többségében élethosszig tartó mozgáskorlátozottságot, cse­csemők esetén pedig a biztos korai halált jelentette. Az el­múlt évek széles körű terápiás próbálkozásai egyre ígéretesebbnek tűntek, míg 2016 decemberében az USA-ban, majd 2017 májusában Magyarországon is megkapta a forgalmazási engedélyt az első, SMA terápiájára kifejlesztett hatóanyag, a nusinersen.

Tovább