hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2017;21(5)


Új eredmények a vesegraft antitestmediált rejekciójának patomechanizmusáról


Mezô Blanka, Andreas Heilos, Rusai Krisztina, Prohászka Zoltán
| |
 
A vesefunkció károsodásának leggyakoribb immunológiai oka a késői antitestmediált rejekció (ABMR), amely hónapokkal, évekkel a transzplantációt követően jelentkezhet. Jelenlegi tudomásunk szerint a késői ABMR-t a donorspecifikus antitestek (DSA) szintjének növekedése okozza, és a szövetkárosodás kialakulásában a komplementrendszer központi szerepet játszik. Az ABMR diagnózisát megkönnyítette az immunológiai vizsgálómódszerek fejlődése és új tesztek bevezetése, melyek következményeként a betegség kritériumrendszere is számos változtatáson ment keresztül. A DSA-k klinikai relevanciáját illetően azonban az eredmények nem egyértelműek, mindazonáltal komplementkötő képességük vizsgálata segíthet a kérdés megválaszolásában. A jelen cikk az ABMR patomechanizmusáról és a jelenlegi irányadó diagnosztikai elvekről ad áttekintést. Az ABMR felismerése és kezelése a klinikai tünetek megjelenése előtt a mai napig nagy kihívást jelent. Vizsgálatunkban a komplementrendszer szerepének több aspektusból történő megismerését tervezzük, beleértve számos komplementfehérje mennyiségi, illetve genetikai vizsgálatát, melyek a betegség diagnosztikai/prognosztikai markereként szolgálhatnak.

Kulcsszavak

antitestmediált rejekció, vesetranszplantáció, komplement, donorspecifikus antitest, C4d

Kapcsolódó anyagok

Új eredmények a vesegraft antitestmediált rejekciójának patomechanizmusáról

Ápoló hallgatók komplementer medicinával kapcsolatos attitűdje, tudása és tapasztalata

A mikofenolát-nátrium-terápia hatása a vesetranszplantáltak életminőségére

A magyar nefrológia kiemelkedõ alakjai: Németh András (1924-1999)

A komplementer medicina jogállása és szabályozása Európában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Izolált szisztolés hypertonia III. - Terápia idős és nagyon idős korban

Időskorúakban (˃65 év) és a nagyon idősekben (˃80 év) végzett klinikai vizsgálatok bőségesen szolgáltatnak adatokat a kezelésre vonatkozóan. Egyértelmű, hogy a betegek túlnyomó többségében kettős vagy hármas gyógyszer-kombinációt kell alkalmaznunk, zömmel fix kombinációkat az adherencia/perzisztencia javítása érdekében. A legújabb európai (ESH/ESC, MHT) irányelvek a DIU-t, ACEi-t vagy ARB-t, CCB-t ajánlják a kombinációra, és speciális esetben a DIU és BBL adását is javasolják. A vérnyomás célértéke <140 Hgmm, de a nagyon idősekben <150 Hgmm. Néhány vizsgálatban még alacsonyabb célértéket jelölnek meg (120 Hgmm), de fontos az előnyök/hátrányok mérlegelése. Ennek alapján a 130 Hgmm körüli szisztolés vérnyomás tűnik optimálisnak, ha az idős betegek jól tolerálják.

Tovább


Kezelési lehetőségek és eredményességük a gyermekés serdülőkori elhízásban (a US Preventive Services Task Force 2017-es jelentése alapján)

AUS Preventive Services Task Force (USPSTF) 2017-ben a JAMA-ban publikált jelentésében a gyermekkori és a serdülőkori (2-18 éves korig) elhízás szűrésével, a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos eredményeket elemzik a szerzők a rendelkezésre álló evidenciák mentén. Mindösszesen 9421 publikációt találtak, amelyből csak 464 felelt meg a szigorú előzetes követelményeknek, miközben adódtak olyan megválaszolandó kérdések is, amelyre nem találtak megfelelő minőségű irodalmat.

Tovább