hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2017;21(5)


Az egészséges életmód „tisztázandó” kérdései - a PURE tanulmány eredményei


Vályi Péter
| |
 
Mind a cardiovascularis betegségek megelőzésében, mind a már kialakult betegségek kezelésében fontos szerepe van az egészséges életmódnak, amely magába foglalja az egészséges táplálkozást és a megfelelő mértékű fizikai aktivitást. Az eddig végzett megfigyeléses és kisebb részben véletlenszerű betegbesorolásos klinikai tanulmányok eredményei ellentmondásosak voltak, mert eltérő gazdasági fejlettségű országokban, azok eltérő népességi összetételű, környezetű és jövedelmű régióiban, változó módszerekkel végezték a vizsgálatokat.

Kapcsolódó anyagok

Evészavar Kongresszus 2018

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Kezelési lehetőségek és eredményességük a gyermekés serdülőkori elhízásban (a US Preventive Services Task Force 2017-es jelentése alapján)

AUS Preventive Services Task Force (USPSTF) 2017-ben a JAMA-ban publikált jelentésében a gyermekkori és a serdülőkori (2-18 éves korig) elhízás szűrésével, a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos eredményeket elemzik a szerzők a rendelkezésre álló evidenciák mentén. Mindösszesen 9421 publikációt találtak, amelyből csak 464 felelt meg a szigorú előzetes követelményeknek, miközben adódtak olyan megválaszolandó kérdések is, amelyre nem találtak megfelelő minőségű irodalmat.

Tovább


Új eredmények a vesegraft antitestmediált rejekciójának patomechanizmusáról

antibody-mediated rejection, kidney transplantation, complement, donor-specific antibody, C4dA vesefunkció károsodásának leggyakoribb immunológiai oka a késői antitestmediált rejekció (ABMR), amely hónapokkal, évekkel a transzplantációt követően jelentkezhet. Jelenlegi tudomásunk szerint a késői ABMR-t a donorspecifikus antitestek (DSA) szintjének növekedése okozza, és a szövetkárosodás kialakulásában a komplementrendszer központi szerepet játszik. Az ABMR diagnózisát megkönnyítette az immunológiai vizsgálómódszerek fejlődése és új tesztek bevezetése, melyek következményeként a betegség kritériumrendszere is számos változtatáson ment keresztül. A DSA-k klinikai relevanciáját illetően azonban az eredmények nem egyértelműek, mindazonáltal komplementkötő képességük vizsgálata segíthet a kérdés megválaszolásában. A jelen cikk az ABMR patomechanizmusáról és a jelenlegi irányadó diagnosztikai elvekről ad áttekintést. Az ABMR felismerése és kezelése a klinikai tünetek megjelenése előtt a mai napig nagy kihívást jelent. Vizsgálatunkban a komplementrendszer szerepének több aspektusból történő megismerését tervezzük, beleértve számos komplementfehérje mennyiségi, illetve genetikai vizsgálatát, melyek a betegség diagnosztikai/prognosztikai markereként szolgálhatnak.

Tovább