hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2017;21(5)


A túlsúly és elhízás mértéke gyermek- és serdülőkorban a statisztikai adatok tükrében. Világkörkép


Kékes Ede
| |
 
Az összefoglaló adatok alapja két nemzetközi szervezet adatbázisa, melyek megbízhatóak és mélyreható elemzéseket végeztek a világ minden régiójában. A 70-es évektől kezdődően a világ legtöbb régiójában a gyermekkorban jelentős méretű testsúlytöbblet alakult ki és ez folyamatosan nő 2013-2014-ig és tart napjainkban is.

Kapcsolódó anyagok

Evészavar Kongresszus 2018

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátlók vagy ARB-k? Mi a független összehasonlító elemzések eredménye szívelégtelenségben nem szenvedő betegek esetében?

Mind az ACE-gátlók, mind az ARB-k hatékony, bevált gyógyszerei a szív-ér rendszeri betegségeknek, illetve a hypertoniának. A két gyógyszercsoport egymással szembeni hatékonysága/biztonságossága régóta vita tárgyát képezi. Egy nagy metaanalízis szerzői összehasonlították az ACE-gátlók és az ARB-k hatékonyságát és biztonságosságát szívelégtelenségben nem szenvedő betegekben, 106 randomizált tanulmány 254 301 betege alapján. A metaanalízisbe placebokontrollált, aktív kontrollos, illetve az ACE-gátlókat az ARB-kkel direkt módon összehasonlító tanulmányok is bekerültek. A placebokontrollos tanulmányok alapján az ACE-gátlók csökkentik az összmortalitást, a cardiovascularis halálozást és a nem halálos infarktusok számát, szemben az ARB-kkel. Úgy tűnhet, az ACE-gátlók tehát hatékonyabbak. Ez azonban csak a 2000 előtt befejezett klinikai vizsgálatokra igaz. A 2000 utáni tanulmányokban már nem volt különbség az ACE-gátlók, illetve az ARB-k okozta kimenetelben, mint ahogyan a két gyógyszercsoportot direkt módon összehasonlító tanulmányokban sem találtak különbséget közöttük. A cikk ennek hátterét vizsgálja és magyarázza el.

Tovább


Új eredmények a vesegraft antitestmediált rejekciójának patomechanizmusáról

antibody-mediated rejection, kidney transplantation, complement, donor-specific antibody, C4dA vesefunkció károsodásának leggyakoribb immunológiai oka a késői antitestmediált rejekció (ABMR), amely hónapokkal, évekkel a transzplantációt követően jelentkezhet. Jelenlegi tudomásunk szerint a késői ABMR-t a donorspecifikus antitestek (DSA) szintjének növekedése okozza, és a szövetkárosodás kialakulásában a komplementrendszer központi szerepet játszik. Az ABMR diagnózisát megkönnyítette az immunológiai vizsgálómódszerek fejlődése és új tesztek bevezetése, melyek következményeként a betegség kritériumrendszere is számos változtatáson ment keresztül. A DSA-k klinikai relevanciáját illetően azonban az eredmények nem egyértelműek, mindazonáltal komplementkötő képességük vizsgálata segíthet a kérdés megválaszolásában. A jelen cikk az ABMR patomechanizmusáról és a jelenlegi irányadó diagnosztikai elvekről ad áttekintést. Az ABMR felismerése és kezelése a klinikai tünetek megjelenése előtt a mai napig nagy kihívást jelent. Vizsgálatunkban a komplementrendszer szerepének több aspektusból történő megismerését tervezzük, beleértve számos komplementfehérje mennyiségi, illetve genetikai vizsgálatát, melyek a betegség diagnosztikai/prognosztikai markereként szolgálhatnak.

Tovább