Elkeserítő a lakosság fogazati állapota, de ezt nem lehet csak arra fogni, hogy fizetni kell a fogorvosi kezelések nagy részéért. A betegek hatvan százaléka addig sem járt fogorvoshoz, amíg ingyenes volt, csupán akkor kereste fel az orvost, ha fájt a foga. Az ország egyenetlenül lefedett ellátás tekintetében, melynek oka, hogy az egyes területek nem biztosítanak megfelelő egzisztenciát a fogorvosoknak. A legkedvezőbb az ellátás ország nyugati felében, ahol virágzik a fogászati turizmus- ismertette dr. Fejérdy Pál, a szakmai kollégium fog-és szájbetegségek tagozat elnöke. -Hogyan látja szakmája helyzetét? Felkészültség és lehetőség szempontjából sokat fejlődött a szakma az elmúlt 40 évben, de finanszírozás szempontjából nagyok a lemaradások. Az elégtelen finanszírozás tükröződik a lakosság katasztrofális fogazati állapotában és az ellátás területi egyenlőtlenségeiben. Tapasztalható fogorvosi elvándorlás, de még nem kell a vészharangot kongatni. A fogászati turizmus virágzásának köszönhetően a Mosonmagyaróváron, Sopronban dolgozó fogorvosok a külföldi betegeket látják el, így találták meg számításaikat. Azok a fiatal szakorvosok, akiknek nem indul el itthon a praxisuk, Nyugat-Európában próbálnak elhelyezkedni – mondta dr. Fejérdy Pál a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának dékánja. Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok? Az évfolyamomra 165 hallgató járt, mely létszámot meg sem közelítik a mostani évfolyamok. Változott a képzés volumene, kevés az utánpótlás. Eddig a Kelet felől, főként Romániából bevándoroltak pótolták a hazai fogorvosokat, de szinte csak egy megállóhelynek tekintették az országot, és tovább mentek. Jelenleg kritikusan elegendő a szakképzett fogászati asszisztens, de ha jogszabályváltozás következik be, kevés lehet. Tárgyi feltételek tekintetében azt mondom, hogy négy évvel ezelőtt készült el az egyetem Fogorvostudományi Karának épülete, melynél jobbat nem lehet kívánni Közép-Európában. Mindig nehéz helyzetben volt a fogorvostudományi kutatás, mert nem kiemelt a terület és rengeteg erőfeszítést kell tenni, hogy a nemzetközi élvonalban maradjunk. Például a nanotechnológia területén előre léptünk s vannak nemzetközi kutatási kapcsolataink is, de ez nem elég.

Fejérdy Pál

Kevés az oktató, mert nem tudunk felmutatni vonzó oktatói életpályamodellt. Az egyetemünkön végzett oktatókat mindenütt tárt karokkal várják és kiemelten megfizetik. Az országos ellátás egyenlőtlenségén nem segít a képzés struktúrájának átalakítása sem. Az országon belüli migráció csökkentésére megfelelő egzisztenciát kell biztosítani az orvosoknak az ország minden területén. A betegek szempontjából jelentős változás történt a fogorvoshoz járás tekintetében a fogászati térítéses betegellátás bevezetésekor, és mint említettem, ez a lakosság fogazati állapotának rendkívüli romlásához vezetett. De a fogorvoshoz járás azelőtt is differenciált volt, a lakosság 60 százaléka a térítésmentes ellátás időszakában is csak akkor ment fogorvoshoz, amikor fájt a foga. Hiába képezzük ki a fogorvosokat, ha a beteg nem megy el a rendelésre. Ismert, hogy a szájüregi daganatok tekintetében Magyarország áll az első helyen. Nagy baj van a lakosság egészségtudatosságával, komoly prevenciós munkát kellene végeznünk, melyhez társadalmi összefogás szükséges. A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről Sok tervet megéltem már az elmúlt 40 év alatt, nagy reménykedéssel és nekibuzdulással. Azt szeretném, ha megvalósulna a terv. Sajnos a fogorvos szó mindössze kétszer szerepel benne. Hasznos lenne, ha az eszközpótlás, az amortizáció - ami egyszer megoldott, majd kivezetett -problematikája újra bekerülne a tervbe. Az elmúlt időszakban jogszabályváltozások követték egymást, nem volt nyugodt és kiegyensúlyozott a munkakörnyezetünk. Ha csak a munkánkkal tudnánk foglalkozni, az sokat segítene. Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban? A feladatok határozzák meg munkánkat, de feladatorientált, dinamikus munkamódszert tervezek. Azaz kevés felesleges értekezletet és hatékony munkát, hogy mindenki azt csinálja, amihez ért. Fontos lesz bevonni a fiatal kollégákat a munkába, az új generációnak átadni a stafétabotot. Kérem, mutassa be pályáját! A Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán 1969-ben szereztem fogorvosi diplomát. Ezt követően a Fogpótlástani Klinikán dolgoztam és végig jártam az „akadémiai grádicsokat”. 1982 óta vagyok az orvostudomány kandidátusa. 1989-től egyetemi tanár, 1986-1992-ig dékánhelyettes, 1992-1998-ig a Fogorvostudományi Kar dékánja voltam. 1999-től 2010-ig voltam igazgatója a Fogpótlástani Klinikának. 2003- 2009-ig a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, 2005-től az egyetem Továbbképzési Központjának igazgatója vagyok. 2011-től vagyok újra a Fogorvostudományi Kar dékánja. 1971-ben fog-és szájbetegségekből, 2004-ben konzerváló fogászat és fogpótlástanból szereztem szakvizsgát. 1970 óta több mint 140 dolgozat, tanulmány, könyv és jegyzetrész írásában, elektronikus alkotások létrehozásában vettem részt. 2004-ig voltam a Fog-és Szájbetegségek Szakmai Kollégium elnöke, a Magyar Fogorvosok Egyesülete vezetőségi tagja, 2005-ig a Magyar Fogpótlástani Társaság elnöke. 2000 óta felelős szerkesztője vagyok a Fogorvosi Szemlének és az Orvosképzésért c. lapnak. Több szakmai elismerésem van: Körmöczi Zoltán Pályadíjat kaptam 1981-ben, Apáczai-Csere János-díjat 1998-ban, Árkövy József Emlékérem, és Jutalomdíjat 1998-ban, Széchenyi Professzori Ösztöndíjat 1998-ban, Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2004-ben, Semmelweis-díjat 2010-ben. Beszélne családjáról, hobbijáról? Öt gyermekem van, egy fiú, négy lány. Rengeteg hobbit űzök. Most a szőlészet-borászat az első. Anyai őseim Badacsony környékéről származnak, közel 30 év után visszatértem oda szőlőt művelni, bort készíteni. A növények szeretete kertészkedésben és palántanevelésben is megnyilvánul nálam. De szeretek asztaloskodni, komplett konyhabútort állítottam össze Szent-György hegyi présházam konyhájába. A szőlészt-borászat után a második szerelmem a villanyszerelés. A lányom lakásában az áramhálózatot én tervezetem és kiviteleztem a munkát. Emellett kedvelem a vízvezeték szerelést is. A linómetszés és a pecázás is a kedvenc elfoglaltságaim közé tartozik. Négyezer kötetes könyvtáramban is szívesen töltöm az időt. 1986-ban programoztam az akkor újdonságnak számító Commodore számítógépen s a karon elsőként nekünk volt belső hálózatunk. 2011. 05. 30. eLitMed; Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: Svéd fogászati reform

A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei

Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről!