hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára


Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

| |
 

Az American Journal of Pharmaceutical Education tanulmánya egy kanadai példán keresztül mutatja be, milyen elvek alapján lehet megtanítani a gyógyszerészhallgatókat arra, hogy krízishelyzetben jól gazdálkodjanak az erőforrásaikkal.

Az egészségügyben alapvetően fontos, hogy a különböző szakemberek - köztük a gyógyszerészek is - krízishelyzetekben hatékony erőforrás-gazdálkodásra (Crisis resource management/CRM) legyenek képesek. A CRM-tréningek során a szakemberek megtanulják, hogyan lehet hatékonyan együttműködni, és begyakorolják azokat a viselkedésformákat, amelyek stresszhelyzetben is elősegítik a betegbiztonságot.

A jó csapatmunka központi szerepet játszik az egészségügyi ellátás sikerességében, ezért a gyógyszerészképzésben világszerte nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a leendő gyógyszerészek megtanulják az egymás közti és a többi egészségügyi szakemberrel való hatékony kommunikációt. A szimulációs CRM-tréning az 1990-es években jelent meg az egészségügyi szakemberképzésben (először az aneszteziológiában). Bár főleg kis esetszámú vizsgálatok történtek, valamennyi arra a következtetésre jutott, hogy az egészségügyi kommunikáció és csapatmunka fejlesztésének kiváló eszköze a CRM-tréning. A témában már egy áttekintő közlemény is született, ami beszámol arról, hogy a szimulációs CRM-tréning során tanultak a klinikai környezetben is hasznosítható tudásként jelentkeznek.

A kanadai Laval University által kifejlesztett szimulációs CRM-tréningben 2013 óta másod- és harmadéves gyógyszerészhallgatók vesznek részt (minden évben egy-egy 3 órás foglalkozás), ennek során begyakorolják a krízishelyzetben való erőforrás-gazdálkodás alapelveit (1. csapatvezetés, 2. az erőforrások elosztása, 3. környezeti tudatosság: a helyzet alapos ismerete, 4. dinamikus döntéshozatal).

Krízishelyzetben a feladatok fontosság szerinti rangsorolását és a tagok közötti szétosztását a csapatvezető biztosítja, akinek arról is meg kell győződnie, hogy minden csapattag számára világos, mi a feladata. Ezt a hatékony kommunikáció által kialakított közös mentális modell felépülése teszi lehetővé. A környezeti tudatosság révén a csapattagok hatékonyabban reagálhatnak a váratlan helyzetekben, a stressztűrés pedig segíti, hogy a folyamatosan változó, bizonytalan helyzetekben képesek legyenek az információk állandó újraértékelésére.

A CRM-tréning során a hatékony tanulás érdekében a feladatok komplexitását a résztvevők tudásszintjéhez illesztik. A szituációk nehézsége az egyszerűbbtől halad a nehezebb felé, így a tanulók hozzászokhatnak a szimulációhoz, és megismerhetik a többi csapattagot. A Laval Egyetem több mint 20 különféle szcenáriót fejlesztett ki (egy-egy szituációs feladatra 10-15 perc jut), a legkönnyebbek az alapelvek közül max. három begyakorlására fókuszálnak (leginkább: csapatvezetés, a feladat megértése és az arról való meggyőződés, a feladatok prioritizálása); egyszerűbb szcenáriónak számít pl. a következő: műszakváltás van a patikában két gyógyszerész-csapat között a csúcsforgalom idején.

A hatékonyan kommunikáló csapatok ezt a feladatot könnyen meg tudják oldani, ami növeli a magabiztosságukat, és segíti, hogy bevonódjanak a tréningbe, míg azok a csapatok, akik számára nehézséget jelent a teendők szétosztása, ennek a feladatnak a révén hamar megértik a hatékony kommunikáció fontosságát. Az alkalmanként 3 órás tréning következő feladata nehezebb, pl. egy olyan szituáció, ami a hibázás lehetőségével szembesíti a csapatot: a betegekkel teli patikában leállnak a számítógépek. További szituációk lehetnek pl. a következők: hamis recepttel érkezik egy beteg; az egyik csapattag nem képes/nem hajlandó megfelelően kommunikálni; egy beteg elájul várakozás közben; egy szülő ragaszkodik ahhoz, hogy informálják az épp nagykorúságot elért gyermeke által kiváltott recepttel kapcsolatban; egy tapasztalatlan, új alkalmazott érkezése; gyógyszer-visszahívás; gyógyszerelési hiba; feltételezett gyógyszerlopás.

A Laval Egyetemen a szimulációs tréning során két technikus segít a környezet kialakításában és a szcenáriók lebonyolításában (a 3 órás gyakorlásba 3 szcenárió fér be), a csoportok 8 főből állnak, egy-egy szcenárióban 4 tanuló szerepel, míg a másik négy figyeli a szimulációt. Minden helyzetgyakorlat után kb. 30 perces megbeszélés következik, amit a szimulációs CRM-tréningben képzett gyógyszerész vezet. A kritikus pillanatok értékelésében segítséget jelent a szimuláció során készült videofelvétel visszanézése, ami a beszélgetést is megkönnyítheti. A tréning vezetője segít feloldani a résztvevők frusztrációit, és az individuális kritika helyett inkább a csapatmunka értékelésére fókuszál. A reakciók megbeszélésének és a helyzet elemzésének célja, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a CRM alapelvei, azok is, amelyeket megfelelően használtak, és azok is, amelyeket alkalmazniuk kellett volna. Minden megbeszélés az alapelvek összefoglalásával zárul.

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Eredeti közlemény:
Tremblay ML.Simulation-based Crisis Resource Management in Pharmacy Education.
Am J Pharm Educ. 2018 Aug;82(6):6531.


Szemlézte:
dr. Kovács Bence


Kulcsszavak

Pharmapraxis, gyógyszerészhallgató, képzés, CRM, krízismenedzsment

Kapcsolódó anyagok

Bobest Mátyás (1940-2019) emlékére

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Akkreditált továbbképzés

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább


Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.

Tovább