A magyar orvosi szaknyelv megteremtője
2015. JÚLIUS 03.
2015. JÚLIUS 03.
Szöveg nagyítása:
1793. április 12-én született Gyöngyösön egy szabómester fiaként. Előbb a gyöngyösi ferences rendi gimnáziumban, majd az egri líceumban tanult. 1818-ban avatták orvossá Pesten, s egyetemi tanársegéddé nevezték ki. Két év múlva szemészorvosi képesítést szerzett. 1822-ben vették fel az orvosi kar tagjai közé. A következő évben főorvosi állást vállalt a felvidéki Selmec- és Bélabányán.
Egy év múlva visszatért Pestre, az orvosegyetem sebészeti tanszékére került, ahol 24 éven át dolgozott. Élet-, kór- és gyógytant, valamint gyógyszertant oktatott sebészeknek. Tanári munkájával kezdődött irodalmi és közéleti tevékenysége. Elhatározta, hogy a magyar nyelv használhatóságát az orvosi szaknyelvben is bemutatja.
A magyar orvosok és természetvizsgálók egyik vándorgyűlésén így fogalmazott: "Még az angyalokkal is magyar nyelven beszélnék, ha azok beszélni tudnának." Az egyetemen, ahol ekkor latinul és németül folyt az oktatás, magyarul kezdett tanítani, és erre biztatta kollégáit is.
Új szavak bevezetésével, tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentős érdemeket szerzett a magyar orvosi szaknyelv fejlesztésében. Ő alkotta a többi közt kórház, légcső, dögvész, gyógyszer, gyógyszerész, gyógyszertár, agy, alkar, műtő szavunkat. (Az "orvos" szó ugyanakkor nem tetszett neki, mert azt olvasta, hogy az "or" szó tolvajt jelent, s így az orvos az élet tolvaját jelentené, ezért jobban szerette volna, ha orosnak mondják, mert ez a "huros"-sal, a "hur"-ral - azaz a béllel - függ össze.) Új szavait mások mellett a barátjaként tisztelt Vörösmarty Mihálynak, Kisfaludy Károlynak és Bajza Józsefnek is megmutatta.
Bonctudományi szójegyzéket készített, és lefordította Hempel Adolf Fridrik kétkötetes munkáját, Az egészséges emberi test bonctudományának alapvonalai címmel megjelent könyv az első magyar nyelvű bonctani mű. A későbbiekben is több orvosi szakkönyvet fordított magyarra (pl. Sebészség, Tapasztalati Természettudomány). Tanítványai számára magyar nyelven megírta a Közönséges kórtudomány és az Éptan című könyveit.
1830-ban kinevezték az Akadémia rendes tagjává.
1831-ben Toldy Ferenc irodalomtörténésszel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. Két évvel később közösen jelentették meg az Orvosi szókönyvet. Bugát kutatásokat végzett a finnugor nyelvrokonság bizonyítására is. Flór Ferenc orvossal együtt kiadta a Kisded sebészeti eszköztárát és a Nevezetesebb sebészi véres műtételeket, s összeállították az első magyar orvosi címtárat.
1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett. Csaknem két évtizedes munkával összeállította a Természettudományos Szóhalmazt, amely 40 ezer szót gyűjtött össze, ábécérendben. (Nyelvészeti munkájának eredményét V. Ferdinánd magyar királynak ajánlotta, akitől elismerésként gyémántgyűrűt kapott.)
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. A világosi fegyverletételt követően menekülnie kellett. Egy ideig bujkált, csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom megfosztotta tanszékétől, hátralévő éveit kertészkedéssel, orvosi praktizálással és nyelvészeti munkával töltötte, az Akadémia azonban elutasította, hogy kiadják nyelvújító törekvéseit összefoglaló Szócsíntanát.
1865. július 8-án hunyt el Pesten.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás