hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A hematológiai genetika alapjainak úttörője



| |
 


A világhírű magyar zeneszerző, Lajtha László fia a második világháború idején végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karát, 1944-től 1947-ig az egyetem Élettani Tanszékének tanársegéde volt. Ezután a British Council ösztöndíjával Oxfordban tanult, és nem tért vissza Magyarországra. Biofizikai, élettani és hematológiai ismeretei révén az angol egyetemi városban hamar kiemelkedett diáktársai közül.

1951-től 1962-ig az oxfordi Churchill Kórház radiobiológiai laboratóriumának vezetőjeként tevékenykedett. Úttörőnek mondható közleményei a hematológiai genetika alapjait teremtették meg. A megfelelő sejttenyésztési technikák közzététele tette lehetővé a későbbiekben az idült myeloid leukémiában (vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség) a Ph1 kromoszómaeltérés korszakalkotó felfedezését.

Igazi tehetségét a tudományos világ akkor ismerhette meg, amikor 1962-től 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig a manchesteri Christie Hospital tudományos kutatóintézetében a Paterson házaspárról elnevezett laboratóriumot vezette.

Irányítása alatt az intézet a rákkutatás, a molekuláris genetika és az immunológia egyik fellegvára lett. Kutatói és vezetői képességeit a nemzetközi közvélemény is nagyra értékelte: 1979 és 1981 között az Európai Rákkutató Intézetek Szervezetének elnöke, majd később elnökségi tagja volt. Jelentős szerepet töltött be a Nemzetközi Rákunióban, ahol éveken át az ösztöndíjakat odaítélő bizottság elnökeként tevékenykedett. 1973-tól 1986-ig az Egészségügyi Világszervezet szakértőjeként is dolgozott.

1979 és 1982 között a British Journal of Cancer című tudományos periodika szerkesztője, majd szerkesztőbizottsági elnöke volt. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Több mint 250 tudományos publikációval gazdagította a szakirodalmat. Főbb munkái: Az izotópok felhasználása a hematológiában, A vörös vértestek sejtdinamikája.
1995. március 14-én halt meg Oxfordban. Emlékét a Laszlo Lajtha Laboratory őrzi a manchesteri Christie Kórházban .



Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az orvosok kötelezettségei, a betegek jogai a dualizmus korában hatályos egészségügyi jogszabályok alapján

Az egészségügyi szolgáltatások, különösen a fekvőbeteg-ellátás rendszere, látványos fejlődésen ment keresztül a dualizmuskori Magyarországon. Ennek jogi alapját az 1876. évi XIV. tvc. teremtette meg. Napjainkban már megkérdőjelezhetetlen a betegek mint egészségügyi szolgáltatás fogyasztók jogi helyzetének törvény általi rögzítése.

Tovább


Pszichoneuroimmunológia és a megtestesült elme

A kortárs tudatkutatás egyik jelentős filozófiai törekvése egy olyan magyarázati keretrendszer létrehozása, mely sikeresen képes megbirkózni a test-tudat viszony filozófiai problémájával. Descartes gyakran mint a dualizmus atyja jelenik meg a modern elmefilozófiában.

Tovább


Purpurás beteg hirtelen halála - post mortem felismert polyangiitisszel járó eosinophil granulomatosis

A rendszerbetegségek diagnosztikai nehézsége olykor abban áll, hogy a részeket nem tudjuk egésszé összetenni. Szegényesen dokumentált anamnézisű, 49 éves, asthmás nőbetegünk vasculitis bőrtüneteivel, diffúz ízületi panaszokkal került kórházi felvételre kivizsgálás céljából.

Tovább


Sikeresen alkalmazott fulvesztrantkezelés emlőtumoros betegünknél

Betegünk (születési év: 1966) 2007 nyarának végén három hónapja fennálló panasszal kereste fel onkológiai szakrendelésünket: bal emlőbimbójának váladékozását észlelte.

Tovább


A hematológiai genetika alapjainak úttörője