hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(06-07)


 


Egészség, egyenlőtlenség, politika


Egészség, egyenlőtlenség, politika
Kapócs Gábor
| |
 
Gazdasági válság idején legalább közhelyekből jól állunk. Ilyen örökbecsű gyöngyszem az is, amit az elmúlt évek során oly sokat hallhattunk: „Az egészség nem az egészségügyben keletkezik és nem is ott vész el.”

Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

5.,   Kapócs Imre mondta   2010. Augusztus 08., Vasárnap 12:08:52
Természetesen a körülmények nagyon fontosak az egészség fenntartásában. (Úgy tűnik kb. 30%-ban.)
Azonban az egyén belső mentális, pszichés hozzáállása és cselekvése is rendkívül lényeges, mely arra van hatással, hogy milyen életmódot alakít ki. A vizsgálatok szerint az egészséget 4 tényező határozza meg: öröklött tulajdonságok 20%, életmód 35%, környezeti hatások (természeti-társadalmi) 30%,és az egészségügyi ellátás 15%. (Lásd Prof. Dr. Simon Tamás: Mennyiben ügye az egészség az egészségügynek? Egészségfejlesztés XLVII. évf. 2006. 4.szám, 2.p.)
Dr. Pikó Bettina szerint az egészségi állapotot 43%-ban kizárólag életmódunk határozza meg. (Lásd Pikó Bettina: Magatartástudomány és prevenció: a preventív magatartásorvoslás jelentősége - Magyar Tudomány 2003/11. 1381.p.) Tehát úgy tűnik az egészség megszerzésében és fenntartásában a legnagyobb szerepet az egyén cselekedetei játsszák, mely életmóddá alakul.
Érdekes az is, hogy az egyén boldogsága terén is hasonló összefüggéseket találunk. A pozitív pszichológia szerint az ember boldogságszintjét az öröklött tényezők 50%-ban, a körülmények 10%-ban, és viselkedésünk 40%-ban határozza meg. Idézet következik: "A boldogsághoz vezető út lényege tehát nem öröklött tulajdonságaink megváltoztatásában (ez egyébként is lehetetlen) és nem a körülmények megváltoztatásában rejlik (vagyis ne gazdagságra, vonzó külsőre vagy kedvesebb kollégákra akarjunk szert tenni, hiszen ez nem éri meg) hanem sokkal inkább a szándékosan végzett mindennapi tevékenységeinkben... 40% százaléknyi lehetőség felett hatalmunk van. 40 százaléknyi területünk van tehát manőverezésre, ennyivel növelheti, vagy csökkentheti a boldogságunk szintjét az, hogy mit teszünk a mindennapokban, és hogyan gondolkodunk." ( Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben - Ursus Libris, 2008. 48.p. - The How of Happiness by Sonja Lyubomirsky, Ph.D. The Penguin Press, New York, 2008.)
Tehát mai tudásunk szerint úgy tűnik az egyén szemléletének és cselekedetének van a legnagyobb jelentősége, mely életmódban testesül meg, 35-43%-ban tehát az egyéntől függ a boldogságszintje és az egészsége is. És a körülmények 10-30%-ban meghatározók. És ha mindkét tényezőt sikerül pozitív irányba változtatni, az egyén és környezet együttesen tehát 45-73% százalékban képes a boldogságot és az egészséget változtatni!!! Ez pedig rendkívül jelentős lehetőség, így véleményem szerint e két támadási fronton haladva, - az egyén és környezet megváltoztatására -, változásra törekedve sokat, nagyon sokat lehet javítani az egyének és a társadalom egészségén és boldogságszintjén is.
Kapócs Imre, klinikai szakpszichológus
4.,   Kapócs Imre mondta   2010. Augusztus 08., Vasárnap 12:01:13
Természetesen a körülmények nagyon fontosak az egészség fenntartásában. (Úgy tűnik kb. 30%-ban.)
Azonban az egyén belső mentális, pszichés hozzáállása és cselekvése is rendkívül lényeges, mely arra van hatással, hogy milyen életmódot alakít ki. A vizsgálatok szerint az egészséget 4 tényező határozza meg: öröklött tulajdonságok 20%, életmód 35%, környezeti hatások (természeti-társadalmi) 30%,és az egészségügyi ellátás 15%. (Lásd Prof. Dr. Simon Tamás: Mennyiben ügye az egészség az egészségügynek? Egészségfejlesztés XLVII. évf. 2006. 4.szám, 2.p.)
Dr. Pikó Bettina szerint az egészségi állapotot 43%-ban kizárólag életmódunk határozza meg. (Lásd Pikó Bettina: Magatartástudomány és prevenció: a preventív magatartásorvoslás jelentősége - Magyar Tudomány 2003/11. 1381.p.) Tehát úgy tűnik az egészség megszerzésében és fenntartásában a legnagyobb szerepet az egyén cselekedetei játsszák, mely életmóddá alakul.
Érdekes az is, hogy az egyén boldogsága terén is hasonló összefüggéseket találunk. A pozitív pszichológia szerint az ember boldogságszintjét az öröklött tényezők 50%-ban, a körülmények 10%-ban, és viselkedésünk 40%-ban határozza meg. Idézet következik: "A boldogsághoz vezető út lényege tehát nem öröklött tulajdonságaink megváltoztatásában (ez egyébként is lehetetlen) és nem a körülmények megváltoztatásában rejlik (vagyis ne gazdagságra, vonzó külsőre vagy kedvesebb kollégákra akarjunk szert tenni, hiszen ez nem éri meg) hanem sokkal inkább a szándékosan végzett mindennapi tevékenységeinkben... 40% százaléknyi lehetőség felett hatalmunk van. 40 százaléknyi területünk van tehát manőverezésre, ennyivel növelheti, vagy csökkentheti a boldogságunk szintjét az, hogy mit teszünk a mindennapokban, és hogyan gondolkodunk." ( Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben - Ursus Libris, 2008. 48.p. - The How of Happiness by Sonja Lyubomirsky, Ph.D. The Penguin Press, New York, 2008.)
Tehát mai tudásunk szerint úgy tűnik az egyén szemléletének és cselekedetének van a legnagyobb jelentősége, mely életmódban testesül meg, 35-43%-ban tehát az egyéntől függ a boldogságszintje és az egészsége is. És a körülmények 10-30%-ban meghatározók. És ha mindkét tényezőt sikerül pozitív irányba változtatni, az egyén és környezet együttesen tehát 45-73% százalékban képes a boldogságot és az egészséget változtatni!!! Ez pedig rendkívül jelentős lehetőség, így véleményem szerint e két támadási fronton haladva, - az egyén és környezet megváltoztatására -, változásra törekedve sokat, nagyon sokat lehet javítani az egyének és a társadalom egészségén és boldogságszintjén is.
Kapócs Imre, klinikai szakpszichológus
3.,   Sab Angela mondta   2010. Augusztus 06., Péntek 10:23:40
Az orvoslásnak vissza kell térnie társadalomtudományos gyökereihez és az orvos-beteg kapcsolat humanisztikus tartalmának "újraélesztéséhez".

Az utobbihoz minimum harom generacio valtas szukseges, mert a jelenlegi -tisztelet a kivetelnek- orvos/egeszsegugyis generacio alkalmatlan erre.
2.,   Antal János mondta   2010. Július 27., Kedd 18:01:15
Fontos volna, hogy ezek az alapvetően igaz és fontos gondolatok ismét előkerüljenek, azokat újra megfogalmazva megismerhessék a laikusok is. Magának ez egészségügyi ellátásnak a súlya a halálozás, élettartam és annak minőségében valahol a 10-20% között van. A többi onnan jön, amiről Kapócs Gábor ír. Fontos volna ezen gondolatokat látni egy-két napilapban, hetilapban, hallani a rádióban .... is.
Antal János
1.,   dr. Harangozó Judit mondta   2010. Július 22., Csütörtök 17:12:26
Nagyon fontos összefoglaló. Az orvoslásnak vissza kell térnie társadalomtudományos gyökereihez és az orvos-beteg kapcsolat humanisztikus tartalmának "újraélesztéséhez". Közösségi, közegészségügyi fordulat szükséges.

Harangozó Judit

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Quo vadis? Mégis, kinek az élete?

Nem értem. Nem értek egy nyilván mások számára teljesen nyilvánvaló dolgot. Egyszerűen értetlenül állok az előtt, hogy bár összegyűlt egy robusztus tudásanyag, de mégis, mintha erről senki sem akarna tudomást venni ebben az országban (sem). Mert csak a nem tudással tudom magamnak megmagyarázni a mindennapok egyes perverz történéseit.

Tovább


Peremvidéken

Ismét eltelt egy év. Egy nagyon küzdelmes év. Nemcsak számomra volt nehéz, hanem mindenki számára. Legalábbis ebben az országban, amit Magyarországnak hívnak. Küzdeni persze a legtöbb európai országban is kellett. Ámbár nagyon nem mindegy, miért és mennyiért küzd az ember. No meg, hogy milyen eredménynyel teszi ezt.

Tovább


A probléma mögé látni - videointerjú Kapócs Gáborral

Interjú Kapócs Gáborral a Marmot-jelentés kapcsán. Egy városon belül is óriásiak a különbségek, a II. kerületben a várható életkilátások olyanok, mint Belgiumban, a VIII. kerületben pedig kis túlzással, mint mondjuk Indiában.

Tovább


Tolsztoj bölcsessége - videointerjú Józan Péterrel

"A gróf úr sokáig fog élni, mert sok jót evett életében" - mondja a muzsik Lev Tolsztoj Háború és béke című nagyregényében.

Tovább


Egészség, egyenlőtlenség, politika