Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

1883. június 24-én született a monarchiabeli Stájerországban, Schloss Waldsteinben. A grazi egyetemen tanult, 1906-ban a Bécsi Egyetemen doktorált. 1910-től az Osztrák Tudományos Akadémia bécsi rádiumkutatási intézetében dolgozott. Kutatásai során elsősorban a radioaktivitás és a légköri elektromosság foglalkoztatta. 1911-13 között léghajó segítségével a magas hegyekben vizsgálta a légkör elektromos vezetőképességét. Speciális elektroszkópokkal felszerelkezve tíz léghajós felszállást hajtott végre, nem csekély személyes kockázatot is vállalva, egészen 5 km-es magasságig emelkedett. Észlelései szerint a magassággal a háttérsugárzás intenzitása először csökkent, majd újból növekedni kezdett. Egyik felszállását teljes napfogyatkozás idején hajtotta végre, ám a sugárzás intenzitása ekkor sem csökkent. Ez kizárta a sugárzás forrásai közül a Napot. Arra a következtetésre jutott, hogy a sugárzás forrása a Földön és a Napon kívül keresendő. Kísérleteivel igazolta a régi gyanút, miszerint Földön kívüli eredetű, rendkívüli áthatolóképességű sugárzás járja át a légkört. A jelenséget 1925-ben Robert A. Millikan nevezte el kozmikus sugárzásnak. A sugárzás további vizsgálata vezette el Carl D. Anderson amerikai fizikust 1932-ben a pozitív töltésű elektron, a pozitron felfedezéséhez, új kutatási területeket nyitva meg a modern fizikában. A fizikai Nobel-díjat Hess megosztva, Andersonnal kapta meg 1936-ban. Hess 1920-ban feleségül vette a zsidó származású Marie Bertha Warner Breiskyt, majd a következő évben az Egyesült Államokba utazott, a US Radium Corporation munkatársaként, illetve az amerikai bányászati hivatal fizikus konzultánsaként dolgozott. 1923-ban visszatért a Grazi Egyetemre, ahol 1925-ben a kísérleti fizikai rendes tanárává nevezték ki. 1931-ben az Innsbrucki Egyetem professzora, a Radiológiai Intézet Igazgatója lett. 1938-ban a zsidóüldözés elől menekülve az Egyesült Államokban telepedtek le. A New York-i Fordham magánegyetem professzorává nevezték ki, 1944-ben amerikai állampolgárságot kapott. Felesége 1955-ben rákban meghalt, még abban az évben elvette felesége ápolónőjét, Elizabeth M. Hoenke-t. 1946-ban My Faith címmel írta meg a tudomány és a hit kérdéseit taglaló értekezését, amelyben kifejtette, hogy miért hisz Istenben. 1958-ban vonult nyugdíjba. Parkinson-kórban szenvedett, 81 éves korában, 1964. december 17-én Mount Vernonban halt meg. 2014. 12. 13.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében

CSÖRGŐ Zoltán

Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.

Gondolat

A szenvedés és szenvedély költője, Pilinszky

Pilinszky a huszadik század legnagyobb hatású katolikus érzelmű költője, aki megrázó verseiben jeleníti meg életének mélységeit.

Gondolat

Sámánizmus - egykor és most

A nyugati néprajzi és antropológiai tudományosság kezdettől fogva figyelt a sámánhit és a sámán szertartások megnyilvánulásaira az ázsiai kultúrákban. A megoldás mindig lelki változásokban fejeződik ki. A hagyományos szertartások különleges hangulatot, sajátos révületet váltanak ki, ennek során a valóság lelki keretei háttérbe szorulnak, tágabb univerzum erői és szabályai jelennek meg.

Gondolat

A költő és az orvos az élet határán

Ugyan már középiskolás korában publikált, és az orvosi és a bölcsészkarra egyaránt felvették, az orvosi tanulmányokat választotta. Választását így indokolta meg egy interjúban: „Hirtelen rájöttem, hogy mielőtt szólnék az emberekhez, előtte tennem is kellene valamit értük.”