hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Remény és reménytelenség közt


Remény és reménytelenség közt

| |
 

1906. április 13-án született Dublinban. A dublini Trinity College-ban tanult, majd 1928-ban Párizsban angol cseretanár lett az École Normale Supérieure-ön. Ekkor ismerkedett meg James Joyce-szal és művészbarátaival. 1930-tól egykori dublini iskolájában tanított, egy év múlva azonban feladta állását, és visszatért Franciaországba, de hosszabb időt töltött Angliában és Németországban is. Utazásai során verseket és történeteket írt, alkalmi munkákat vállalt, hogy megéljen.

1937-ben végleg Párizsban telepedett le, 1938-ban jelent meg Murphy című regénye, amelyet még londoni évei alatt írt. A második világháború alatt csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, 1942-ben - amikor csoportjának néhány tagját letartóztatták - francia születésű feleségével, Suzanne Déchevaux-Dumesnillel a németek által meg nem szállt területre menekült.

1945-ben tértek vissza Párizsba, ekkor kezdődött írói működésének legtermékenyebb időszaka. Megírta regénytrilógiáját, amelynek első része, a Molloy (1951) részleteiben az Odüsszeia és az evangéliumok parafrázisa. Folytatása a Malone meghal (1951), amelynek fő alakja egy kórházi ágyon fekve látja maga előtt elvonulni egy élet valós vagy képzelt eseményeit, amelyek groteszk halálba torkollnak. A harmadik rész A megnevezhetetlen (1953) egy test nélküli tudat óriásmonológja.

Nevét azonban klasszikussá vált abszurd drámája, az 1952-ben elkészült Godot-ra várva tette világhírűvé. A darab két csavargó hőse, Vladimir és Estragon az örökös várakozás állapotában él, de a változás - Godot eljövetele helyett - csak az emberi értékek lassú pusztulásában nyilvánul meg.

A darab tragikumát gagek, bohóctréfák, komikus szituációk oldják. Az állandó feszültség a remény és a reménytelenség, az illúziók és a valósággal való szembenézés között így marad elviselhető. 1965-ben játszották először magyar színpadon, azóta is töretlenül játsszák, jelenleg is megy a Katona József Színházban.

Későbbi drámái közül A játszma vége (1957) és az Ó, azok a szép napok (1961) még hagyományosan színműszerűek, de idővel már csak néhány perces jeleneteket, némajátékokat írt. E korszakában mindössze két hosszabb műve született, a Comment c'est (1961) című regény és Az elveszejtő (1971) című kisregény, amelyek afféle Dante-parafrázisnak tekinthetők.

Az első abszurd művész volt, aki világhírű lett. Műveit mintegy húsz nyelvre fordították le, és 1969-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

forrás: MTI

2014. 12.15.

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Halhatatlan lipcsei tudós

August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász 225 éve, 1790. november 17-én született.

Tovább


A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


Remény és reménytelenség közt