hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Prenátusok, posztmortemek és a kozmikus Örök Város


Prenátusok, posztmortemek és a kozmikus Örök Város

| |
 

Jacek Dukaj: Zuzanne és a világmindenség

Nem könnyű lengyel földön Stanislaw Lem örökében tudományos-fantasztikus művet írni.Másrészt Lem kultuszának is köszönhető, hogy a lengyeleknek több kitűnő szerzőjük van, köztük Jacek Dukaj és Marek Pakcinski jóformán kamaszfejjel robbant be az irodalomba.Dukaj viszonylag fiatal kora ellenére már rangos szerző, Jég című művével elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját.

A Zuzanna és a világmindenség című regény a Typotex kiadónál jelent meg, miként egy másik regénye az Extensa is. Jelen művével Dukaj nagy feladatot vállal. A regény fő vonulatában Zuzanna a mindennapos krakkói diáklány szó szerint a világmindenséggel áll szemben. A cselekmény századunkban játszódik, nem is a tőlünk nagyon távoli jövőben. A kiinduló helyszín Krakkó (szent hely ez a lengyel kultúrtörténetben, Lem és Dukaj életében is.)

A tevékenységek háttérbe szorulnak, az életkor kitolódik, és az emberek hosszú időn át fiatal testben őrzik meg egészségüket. A városban villámgyorsan épülnek a színvonalas építmények, felhőkarcolók. Az életnek már csak az egyik közege az anyagi világ, a másik arculat virtuális. Víziók által álomszerű állapotban zajlik az élet egy része, a víziók összetettek, egymás látomásaiban is osztoznak az avatott résztvevők. Kapcsolatba kerülhetnek nem csak halott rokonaikkal, ismerőseikkel, vagyis a postmortemekkel (ez a spiritizmus gyakorlatának jövőbe extrapolált formája), de még meg nem született rokonaikkal is – ők a prenátusok.

A virtuális állapotban lévő személyek képesek alakítani az anyagi világ történéseit. A halottak befolyást szereznek a gazdasági életben, a még meg nem születettek fejlődése már embrionális állapotban elindulhat tapasztalatok szerzésével, de szüleik törölhetik emlékképeiket, alakíthatják alapvető személyiségjegyeiket még világra jöttük előtt. Az világ sorsa tehát a fikció szerint ebben a kettős megvalósulásban formálódik. Zuzanna két kedves prenátusával tartja a mindennapi kapcsolatot, lányával Ulával és unokahúgával, Milenával.

Az anyagi és virtuális valóság egyeztetése nehéz és nem következetesen megoldható írói feladat. (Csuang Csou álmodja, hogy ő pillangó vagy a pillangó álmodja, hogy Csuang Csou?)

Zuzanne tizennyolc éves korában video-üzenetet kap halott édesapjától, hogy ajándékok várnak rá (a kor kozmopolita szokásainak megfelelően brüsszeli kiindulással Rotterdamban egy olasz bankban).

A két meghatározó ajándék egy nyaklánc és egy memochip, melyek birtokában Zuzanne egy izgalmas, félelmetes, rejtélyes, de egyben látványában kimeríthetetlenül gazdag városra bukkan.

A lány megbízza Swiatomil Semmitmondót, egy tízéves magánnyomozót édesapja felkutatásával. Swiatek önmagát teremtette meg a semmiből, mert az önbeporzáshoz hasonló személyiség megalkotás lehetősége sem hiányzik a cselekmény gazdag fikciós világából.

Zuzanne édesapja egy régészeti kutatóintézetben dolgozott. Az intézet a világ minden részéről szerződtetett és különféle területeken tevékenykedő tudósok alkalmazásával rejtélyes és titkos feladatokon dolgozott. Az apa eltünése az intézet tevékenységével és egyben a Várossal függött össze.

Mi tehát ez a Város? Ez a nekropolisz egy hol felbukkanó, hol elillanó csoda. Hatalmas épületmonstrumok, robosztus szobrok, kristálytömbök, kanyargásukat változtató utcák sikátorok folyamatosan változó halmaza. Itt minden kaméleonszerű, nincs állandó forma, nincs állandó színvilág, nincs két egyforma égbolt, viszont olykor van három Nap az égen. A lány számára a látvány kezdetben semmiféle földi hasonlóságot nem idéz.

A Város helyzetének változásai nem függetlenek Zuzanne ajándék nyakláncának változtatásaitól, de az összefüggés természete okságilag nem értelmezhető.

Mi tehát ez a Város? A mi világunktól különböző dimmenziók együttes világa.

A letűnt kozmikus civilizációk építményei, eszközei, emlékei szimmetria-elven átmásolódtak egy más dimmenzióba, régészeti leletek formájában tartalmazva más, már tőlünk fejlettebb planéták tudományos eredményeit. Ennek következményeként valamennyi tudományos diszciplina a régészet mesterségében szublimálódott. Az eredményeket viszont nem lehetett közvetlenül közkinccsé tenni, mert ez háborúkhoz és népirtásokhoz vezetett volna, mint a gyarmatosítás korában. A titkos tudás eredményeiért folyik a harc, a lány birtokában lévő varázsos ékszerért megindul a Jó és a Rossz közötti hollywoodi ihletettségű küzdelem, ebben szerepet kapnak a trollok is. A cselekmény egy hosszadalmas részében Zuzanne kényszerűségből- mivel szerverével megszűnt a kapcsolat, - egyedül bolyong a szupervégtelenben, célja, hogy a metropoliszt a Földre navigálja.

A Város indirekt formában közvetíti azt az elvet is, hogy a letűnő, de magas technikai civilizációval rendelkező értelmes lények a fajfenntartás analógiájának megfelelően, kozmikus méretekben átörökítik tudásukat az univerzum egy más pontján, a jövőben megjelenő értelemnek. A (szervetlen) világ átörökítésében a halhatatlanság igénye is kifejeződik.

Milyen változatokat jósol ezzel szemben Dukaj a kozmikus régészeti tevékenység végső betetőzésének?
- A kimerülés, vagyis a civilizáció bejárja a fejlődés összes útját és nem marad más, minthogy ugyanaz ismétlődjön a végtelenségig.
- Az involváció. A civilizáció befelé fejlődik, idővel a belső folyamatok kiismerhetetlenek.
- Az önpusztítás. Valamilyen konfliktus következtében a jövő régészei elől eltűnnek a civilizáció nyomai.
- Információs háború, vagyis az egyik civilizáció rossz szándékkal közeledik a másikhoz, megmérgezik az információkat.

Szót kap még a cselekményben a jákobisták mozgalma. A jákobisták Jákob lajtorjáján Istenhez kívánnak eljutni. A fikció szerint egy újabb dimenzióban a lelkek összessége is megőrződhet. Ez az elképzelés nem idegen a vallási gyakorlat hagyományos eszméitől.

Igazuk van Jacek Dukaj ítészeinek: az író könnyű kézzel szórja ötleteit. A svizionált virtuális világ önmagában megérne egy történetet, a posztmortemek és a prenátusok együttese egy másik mesét formálhatna, a Város és a mindenkori civilizációk kapcsolata pedig, akár egy harmadik témakör lehetne. A csodák és a tudományos extrapoláció kevert közegében játszódó cselekmény stílusa és ábrázolásmódja szépirodalmi igényű. A nyelvezetben az önállóan létrehozott kifejezések, (pl. svízó, Somniferin, khtonikus gép, elftechnika, ipszátor, ubik,) előzmény nélküliek, az olvasónak kell értelmezni.

Nehéz, nagy igényű feladatot oldott meg Mihályi Zsuzsa a könyv fordítója, aki tolmácsolója az Extensa c. regénynek is. Dukaj műve feltétlenül érdemes az elolvasásra, többrétegűsége, gondolatébresztő virtuozitása és irodalmi igénye miatt, emellett szórakoztató azok számára, akik vállalják a sokszor nagyon is elvont fikciós világ becserkészését.

(Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség, ISBN 978-963-2797-44-1
250 oldal, A/5, 2500HUF, Fordította: Mihályi Zsuzsa)


Sas Gábor
eLitMed.hu
2013.02.20


Kulcsszavak

recenzió, sci-fi, szépirodalom

Kapcsolódó anyagok

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Idegenség és idegen nyelv az Érkezés című filmben

Történelmi kaméleon

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

A csodálatos csecsemô

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Halhatatlan lipcsei tudós

August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász 225 éve, 1790. november 17-én született.

Tovább


A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


Prenátusok, posztmortemek és a kozmikus Örök Város