hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Népballadák atyja


Népballadák atyja

| |
 

1811. június 28-án született Erdélyben, a Kovászna megyei Nagyajtán (ma Románia). A kolozsvári egyetemen tanult teológiát, majd jogot. 1835-ben választották meg kolozsvári unitárius lelkésznek, de még ebben az évben külföldre küldték, hogy hittudományi tanulmányokat folytasson. 1837-ig a berlini egyetemen tanult, ahol bölcsészettudományt is hallgatott, Johann Gottfried Herder és a Grimm testvérek művei már akkor a népköltészetre irányították figyelmét.

Hazatérése után 1840-ben pappá szentelték. 1861-ben püspökké választották, emellett Kolozsváron unitárius kollégiumi tanárként dolgozott. Szintén 1861-ben többedmagával megalapította az unitárius teológiai és egyháztörténeti Keresztény Magvető című teológiai folyóiratot, amely még napjainkban is megjelenik. Emellett cikkei jelentek meg a Vasárnapi Újságban, az Erdélyi Híradóban és a Kolozsvári Közlönyben.

1840-től kezdett foglalkozni székely népköltészeti művek gyűjtésével, a Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben választotta levelező tagjává, 1863-ban lett a Kisfaludy Társaság tagja.

1863-ban jelent meg Vadrózsák című kötete, amely székelyföldi balladákat, dalokat, találós kérdéseket, népmeséket, valamint a székely nyelvjárásokról összeállított tájszótárt és egy tanulmányt tartalmaz. Főleg népballadákat gyűjtött elsősorban Székelyföldön, hiszen az ottani unitárius papokat, tanítókat vonhatta be a munkába. A legtöbb klasszikus népballadát ő adta ki legelőször, a magyar néprajztudomány első jelentős - a balladák eredetére vonatkozó - vitáját is ő indította el (Arany János kifejezésével: Vadrózsa-pör), ezzel felvetette az összehasonlító folklórtudomány művelésének szükségességét.

További fontos munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény, Székely Népköltési Gyűjtemény, mindkettőt halála után adták ki. Halála miatt a Vadrózsák című népköltészeti gyűjtésének további kötetei sem jelentek meg. Hagyatéka Budapestre került a Kisfaludi Társaság gondnoksága alá, a Magyar Tudományos Akadémián őrizték. A gyűjtemény csodával határos módon menekült meg pusztulástól, ismeretlen okból az akadémia pincéjében befalazták, és csak az épület 1949. évi renoválásakor került elő.

2013-ban - 150 évvel az első kötet megjelenése után - adta ki a második kötetet a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Az erdélyi néphagyományok alcímmel. A meséket és mondákat tartalmazó harmadik kötet megjelentését is tervezik.

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Halhatatlan lipcsei tudós

August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász 225 éve, 1790. november 17-én született.

Tovább


A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


Népballadák atyja