hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megkezdődik a mozi története



| |
 



„Az utolsó, talán soha többé vissza nem hozható alkalmat nyújtja a mai pillanat arra, hogy egy új művészeti műfaj keletkezését gyökerében figyelhessük meg. Még egy-két évtized és a mai embernemzedékben már elmosódó, nehezen elemezhető emlék lesz a mozi születése, az új generáció pedig mint készenkapottal fog szembenállni a kialakulás fejlettebb szakaszában levő filmjátékkal, amelyben akkor már, éppenúgy mind a többi művészetben, mélyen elleplezve fog rejtőzni az eredet titka.”- írta Hevesy Iván a filmről 1924-ben a Nyugatban.

A legkorábbi mozgóképnek a Roundhay kerti jelenetet tartják, ami 1888 októberében készült az angliai Leeds külvárosában. Egyikük néhány hét múlva meghal, innen tudjuk a körülbelüli dátumot. Maga a kisfilm voltaképpen nem más, mint két röpke másodperc, egy jelenet, melyben egy napsütötte udvaron alakok, két férfi és két nő mókás mozdulatokkal körben jár, nevetnek.

Ám a mozi megszületését egy másik dátum jelenti, 1895. december 28-a, mert e napon tartották Párizsban az első nyilvános mozgókép-előadást.
Az új művészet, melynek fejlődését immár közelről figyelhették meg az esztéták, hamarosan tért hódított az egész világon, és az emberi fantázia számára az egyik legfontosabb táplálékká vált. Fejlődésének mozgatórugója voltaképpen a történetmesélés minél tökéletesebb, hatékonyabb eszközeinek a kidolgozása volt.

A mozi valódi lényegét akkor fedezték fel, amikor ráébredtek a médium történetmesélő küldetésére, a történetmesélés eszközei, a filmnyelv kialakulása azért volt szükséges, hogy megkülönböztethessék mozit a színháztól.


Addig a technikai csiszolgatás jelentette a fejlődés útvonalát egészen attól kezdődően, hogy a francia Lumiere-fivérek 1895. február 13-án Lyonban szabadalmaztatták a mozgófényképről szóló találmányukat, majd március 22-én tartották az első filmvetítést a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt.

Első egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, s ezen bemutatták a munkások kijövetelét a gyárból. A sorozatgyártásban Jules Carpentier mérnök működött közre, néhány technikai változtatást alkalmazva.

Ezután 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-n lévő Grand Caféban az első nyilvánosan bemutatott filmjük, a híres Lelocsolt locsoló című burleszk óriási közönségsikert aratott, s bár aznapi bevételük csak 30 frank volt, ezzel kezdődött meg a mozi története.

Lumiere-ék ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették le a filmet, 16 kockát másodpercenként. Más hétköznapi jeleneteket is megörökítettek: a vonat érkezését, kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését.

1896-ban több mint negyven ilyen filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást: a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról, és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek.

Lumiere-ék vezették be a vágást és a fahrtot (a filmfelvevőgép mozgatását). Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra.

2013. 12. 27.

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Metronidazol kiváltotta reverzibilis neurotoxicitáseset

Reverzibilis posterior encephalopathia szindróma mint a szisztémás lupus erythematosus kezdeti megjelenése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Halhatatlan lipcsei tudós

August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász 225 éve, 1790. november 17-én született.

Tovább


A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


Megkezdődik a mozi története