hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Halhatatlan lipcsei tudós



| |
 


1790. november 17-én született a Szász-Anhalt tartománybeli Schulpfortában. Apja halála miatt hároméves korában félárvaságra jutott, édesanyja nevelte, tizenhárom éves koráig otthon taníttatta. 1809-ben beiratkozott a lipcsei egyetemre, ahol először jogot tanult, de már az első évben átváltott kedvenc tárgyai, a csillagászat, a matematika és a fizika tanulmányozására. A csillagászatra neves matematikusok okították, Lipcsében Karl Mollweidének, Göttingenben Carl Friedrich Gaussnak, a kor egyik legjelentősebb matematikusának, az obszervatórium igazgatójának diákja volt.

Megélhetéséről magának kellett gondoskodnia, Halléban vállalt matematika-fizika tanári állást, és matematikai ismereteit Johann Friedrich Pfaffnál (Gauss egykori tanáránál) bővítette. 1815-ben Lipcsében habilitált a trigonometriai egyenletek analitikus tárgyalásáról szóló dolgozatával.

1816-ban a pleissenburgi csillagvizsgálóban kapott állást, ugyanakkor a lipcsei egyetemen a csillagászat rendkívüli tanárává is kinevezték. 1818-ban a lipcsei obszervatórium igazgatója lett, 1921-ig a létesítmény újjáépítését is felügyelte. Később - igazgatói állását is megtartva - a lipcsei egyetem matematikatanára lett. 1844-ben meghívták a jénai egyetemre, ahol az elméleti mechanika és a csillagászat tanára lett, még ebben az évben a lipcsei egyetem asztronómia professzorává is kinevezték. Lipcséhez élete végéig hű maradt, itt halt meg 1868. szeptember 20-án, hetvennyolc éves korában.

Egész életében a csillagászat volt a hivatása, nevét mégis matematikusként tette halhatatlanná. A matematikán belül elsősorban a geometria érdekelte. E tárgykörben született felismeréseit August Leopold Crelle matematikai szaklapjában, a Crelle's Journalban tette közzé. Ő alkalmazta először az analitikus módszereket a projektív geometriában, bevezette a projektív transzformáció fogalmát (projekció=kivetítés) és az úgynevezett baricentrikus, azaz súlypont szerinti koordinátákat. Foglalkozott algebrával is, a számelméletben elért eredményeit a róla elnevezett Möbius-függvény és a Möbius inverziós formula bizonyítja.

Halála után került elő a francia akadémia irattárából az egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezése, amelyet 1858-ban vetett papírra. A Möbius-szalagként emlegetett kétdimenziós felület különlegessége, hogy csak egyetlen oldala és egyetlen éle van. Egy papírcsík egyik végének 180 fokos elforgatásával és a végek összeragasztásával könnyen létrehozható szalagot a gyakorlati életben számos helyen alkalmazzák (szállítószalagokat, írógép- és nyomtatószalagokat működtetnek ily módon). A Möbius-szalag esztétikailag is szép alakzat, számos képzőművészt megihletett, többek között M. C. Escher holland grafikust is.

Kapcsolódó anyagok

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Diabetológiai készítmény nyerte az Év Gyógyszere 2016 díjat

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


Pisztolylövés az éjszakában, avagy Marat halála

Edvard Munch néhány hasonló témájú, drámai, véres képet festett 1902 és 1907 között. Ezeket a képeket az köti össze, hogy egy kivétellel a képek középpontjában ugyanaz a nőalak áll gyilkosként, míg mellette, ágyon vagy díványon meztelen vagy felöltözött férfialak fekszik holtan, az áldozat.

Tovább


Halhatatlan lipcsei tudós