Hírvilág

Elhunyt Kovács László orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

2019. OKTÓBER 03.

Szöveg nagyítása:

-
+

Életének 80. évében, szeptember 29-én elhunyt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az MTA. Kovács László 1939-ben született Sátoraljaújhelyen. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1963-ban. Már harmadéves egyetemi hallgatóként elkezdett dolgozni a debreceni Élettani Intézetben, ahol Varga Emil elektrofiziológiai munkacsoportjának tagjaként a harántcsíkolt izmok membránjának elektromos és transzportsajátságait vizsgálta. Kutatási eredményeit a sejtek membránfolyamatait vizsgálva, a jelátvitel elektrofiziológiai történéseit elemezve érte el. Elsőként tárta fel az intakt izomrostok kalciumhomeosztázisának, vagyis az élő szervezet változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodóképességének mennyiségi viszonyait. Kutatásai mellett oktatott is Debrecenben, 1975-ben adjunktusi, 1982-ben docensi, 1988-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. 1991-ben megbízták az Élettani Intézet (később a Molekuláris Medicina Kutató Központ) vezetésével, az igazgatói posztot 2005-ig töltötte be. 1991-től az egyetem tudományos rektorhelyettesévé is megválasztották, e tisztségét négy éven keresztül viselte. 1987-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1998-ban választották meg az MTA levelező, majd 2004-ben rendes tagjává. Tudományos szervezetekben betöltött tisztségei közül kiemelkedik az MTA Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság elnöki, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) alelnöki, továbbá a Magyar Élettani Társaság alelnöki, illetve elnöki posztja. Eredményeit egyebek mellett Akadémiai Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, Eötvös József-koszorúval és Széchenyi-díjjal ismerték el - olvasható az MTA közleményében. Forrás: MTI MTI 2019. október 2., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.